„A hatályos Btk. jól szolgált, de mára azt is el kell ismerni, hogy kiszolgált, és ideje érdemei elismerése mellett fokozatosan könyvtárba helyezni” – jelentette ki az új büntetőjogi kódex általános vitája során még tavaly nyáron Répássy Róbert, a közigazgatási és igazságügyi tárca államtitkára. A jogszabályt 1979 óta több mint száz alkalommal módosították – a törvény 1600-at meghaladó rendelkezése változott –, ugyanakkor azt tíznél több alkotmánybírósági határozat érintette.

Répássy idézte a nemzeti együttműködés programját, amely szerint „erős Magyarország csak akkor születhet, ha az ország házában olyan törvények születnek, amelyek garanciát jelentenek a törvénytisztelők biztonsága számára”. A kormány kiemelt feladata tehát – fogalmazott –, hogy „helyreállítsa Magyarországon a rendet, és javítsa az állampolgárok biztonságérzetét”. Ehhez pedig szerinte fokozott szigorra van szükség.

Két ellenzéki párt, illetve számos büntetőjogász is vitatja, hogy valóban ez lenne a helyes út, ráadásul a közbiztonság romlását a statisztika sem támasztja alá. A szigor ellen ugyanakkor sokan azzal érvelnek, hogy Magyarországon a nyugat-európai államokhoz képest már ma is sokkal többen vannak börtönben, és a súlyosabb szankciókkal a világ egyetlen államában sem sikerült érdemben befolyásolni a bűnelkövetők számát.

Magyarország nem a bűnelkövetők paradicsoma

Az új Btk. maradéktalanul eleget tesz a kormánypártok által megfogalmazott szempontoknak, hiszen Magyarország – amint a kormányfő korábban kijelentette – „nem a bűnelkövetők paradicsoma”. Az új kódex szerint nő az elévülési idő, és súlyosabb büntetés fenyegeti a notórius bűnözőket, akiknek a feltételes szabadon bocsátását is korlátozza a törvény. A halmazati vagy összbüntetés maximuma húszról 25 évre nő, és életfogytig tartó szabadságvesztés esetén a korábbi húsz helyett 25 esztendő után jöhet szóba legkorábban a feltételes szabadulás.

Marad a három dobás intézménye is, amelynek lényege, hogy a többszörös erőszakos visszaesőket – akik ellen harmadjára folyik eljárás például rablás vagy súlyos testi sértés miatt – bizonyos esetekben a bíróságnak kötelezően életfogytig tartó szabadságvesztéssel kell sújtania.

Szigorúbb büntetésre számíthatnak majd a korrupciós és gazdasági bűncselekmények elkövetői, és új tényállásként jelenik meg a gazdasági csalás. Ezt az követi el, aki színlelt gazdasági tevékenységgel próbál haszonhoz jutni. Büntetik majd emellett a földügyekben kötött zsebszerződéseket, s nemcsak a feleket, hanem a közreműködő ügyvédeket is. De bűncselekményt követ majd el az is, akik eladás előtt visszatekeri a gépkocsi kilométeróráját.

Azokat is a korábbinál súlyosabb szankciók fenyegetik, akik hivatalos vagy közfeladatot ellátó személyekkel szemben lépnek fel erőszakosan. Aki őket tettleg bántalmazza – és ehhez nem kell sérülést okozni –, egytől öt évig rács mögé kerülhet. Jelentősen bővül az ilyen védett személyek köre is: ide tartoznak egyebek mellett a pedagógusok, a mentőszolgálat dolgozói, a tűzoltók, a polgári védelmi szolgálatot ellátó személyek, de még a jegyellenőrök is.

Az ittas vezetők ugyancsak rosszabbul járnak: 0,8 helyett 0,5 ezrelék véralkoholszint lesz a határ – ennek eléréséhez egy pohár is elég –, és akinek a szervezetében ennél többet mutatnak ki, azzal szemben büntetőeljárás indul, ami két év börtönt jelenthet. A bíróság ilyen esetekben eddig többnyire pénzbüntetést szabott ki – ez a gyakorlat valószínűleg nem fog változni –, ám az előterjesztés kötelezővé tenné a járművezetéstől eltiltást is, ami akár tíz év is lehetne. 

A gyermekek és a közfeladatot ellátó személyek fokozott védelmet kapnak

Fokozott büntetőjogi védelmet kapnak a gyermekek és az idős emberek. Akik az ő sérelmükre követnek el bizonyos bűncselekményeket – ilyen például az emberölés, a rablás vagy a csalás –, már önmagában ezért súlyosabb büntetésre számíthatnak. Súlyosbító körülmény lehet továbbá a 18 évnél fiatalabb személyek elleni nemi erőszak, illetve a gyermekek munkára kényszerítése.

A parlament a közelmúltban fogadta el a családon belül erőszak büntethetőségével kapcsolat új szabályokat. E szerint a testi sértés, a becsületsértés, a kényszerítés, a személyi szabadság megsértése súlyosabban büntetendő, ha azt a hozzátartozóval, illetve a volt házastárssal szemben követik el. Magánindítványra azt a személyt is megbüntethetik, aki megalázza vagy nélkülözésnek teszi ki a hozzátartozóját. Ilyen esetekben a kapcsolattartástól való eltiltásnak is helye van.

Az új Btk. különösen súlyos bűncselekményeknél lehetővé teszi ugyanakkor, hogy gyermeket is bíróság elé állítsanak. Az eredeti javaslat szerint emberölés 14 évnél fiatalabb, de 12 évnél idősebb tettesét ítélhették volna el, de ezt kiterjesztették a testi sértés, a rablás és a kifosztás elkövetőjére is. A feltétel, hogy a gyermek rendelkezzék cselekménye következményeinek felismeréséhez szükséges belátási képességgel. Ilyenkor az elkövetőre javítóintézet vár, ahová a gyermeket legfeljebb négy évre lehet becsukni, az előzetes letartóztatás maximális ideje pedig az esetükben egy év.

Nem számíthatnak sok jóra a drogfogyasztók sem, mert korlátoznák az elterelés lehetőségét. A kábítószerfüggők így két évente legfeljebb egyszer úszhatnák meg a büntetést azzal, hogy a gyógykezelést választják. Továbbra is súlyos ítélet járna kábítószerek birtoklásáért vagy kínálásáért, és ez utóbbi szempontból érdekes, hogy a büntető törvénykönyv nem szabályozza külön a közös fogyasztást. Emiatt az sem számíthat enyhébb ítéletre, aki nem ismeretleneknek ad ingyen drogot, hanem egy házibulin kínálja körbe a marihuánás cigarettát. Így rosszabbul jár például az a 18 évnél idősebb személy, aki a vele egy osztályba járó fiatalkorúnak kínál kábítószert, bár a bírósági gyakorlat ezt a helyzetet szerencsére eddig jól kezelte.

A betörőt szitává lehet lőni 

Változnak az önvédelem szabályai is. Korábban a jogtalan támadás elől a megtámadottnak ki kellett térnie, ám ez a rendelkezés kikerült a Btk.-ból. Bizonyos esetekben pedig a támadónak arra is számítania kell, hogy büntetlenül megölhetik. A jogtalan támadást ugyanis bizonyos esetekben úgy kell tekinteni, mintha az az emberi élet kioltására irányult volna, és ekkor a sértett gondolkodás – és büntetőjogi következmények – nélkül bármit megtehet.

Ez a helyzet, ha valaki például éjjel idegen lakásba hatol be, de ha valakit az utcán éjszaka – vagy nappal csoportosan, illetve felfegyverkezve, tehát például késsel vagy az emberi élet kioltására alkalmas más eszközzel – támadnak meg, ugyancsak szabadon megválaszthatja, hogy milyen módon védekezik. Amennyiben rendelkezik legálisan tartott fegyverrel, akár lőhet is.

A tervezetből képviselői indítványok alapján még az a kitételt is törölték, amely a támadás elhárításához szükséges mértékre – az arányosságra – utalt, tehát ha a körülmények adottak, a megtámadott személynek nem kell mérlegelnie semmit. Ugyanakkor ügyelni kell viszont arra, hogy a kertjében az ingatlan gazdája csak bizonyos korlátozásokkal lőheti szitává az almatolvajt: erre kizárólag fegyveres behatolás esetén van joga. A fegyver definíciója pedig lényegesen szűkebb, és egy szekerce vagy kiegyenesített kasza nem tartozik e körbe. Van azonban egy enyhítő szabály: nem büntethető, aki a jogos védelem határait ijedtségből vagy menthető felindulásból lépi túl.

A piti bűnözők jól is járhatnak 

Az új kódex szélesíti a bíróság által alkalmazható joghátrányok körét. Így bevezeti az elzárást, amely azokban az esetekben lehetne megfelelő megoldás, amikor nincs szükség börtönbüntetésre, de a pénzbüntetés vagy a közérdekű munka kiszabása esetén az elkövető személyi körülményei alapján előre látható, hogy azok nem hajthatók végre. Tehát az ügy vége mindenképpen a szabadságelvonás. Az elzárás azonban nem jelent büntetett előéletet, s az elkövető visszaesőnek sem minősül majd.

A sportrendezvényeken, illetve azokkal összefüggésben elkövetett bűncselekmények gyakoriságára tekintettel bevezetik a sportrendezvények látogatásától való eltiltást. Emellett új intézkedési nemként megjelenik az elektronikus adat hozzáférhetetlenné tétele. Ez azt jelenti, hogy az internetről törölhetők például azok felvételek, amelyek készítése során – mert például meztelen fiatalkorúakat fotóztak – bűncselekmény valósult meg.

Különös kettősség jellemzi ugyanakkor az új büntető törvénykönyvet: egyes esetekben drákói szigorral fenyeget, máskor viszont a jelenleginél megengedőbb szabályokat tartalmaz. Lehetővé teszi például azt, hogy a három év szabadságvesztésnél nem súlyosabb büntetéssel fenyegetett jogsértések elkövetőit – például a vagyon elleni és a közlekedési bűncselekmények alapesetben e körbe tartoznak – legfeljebb kilencven napig tartó elzárással sújtsák, illetve jóvátételi munkára kötelezzék. Ez új, legfeljebb 250 órás büntetés, amit állami vagy önkormányzati, illetve karitatív vagy egyházi szervezeteknél kell kitölteni.