Médiahatósági források közlése szerint napokon belül átvezetik a szövegen a hétfői ülésen elfogadott változtatásokat, így akár a jövő héten közzétehetik a végleges változatot; mindez azt  jelenti, hogy szeptember végén, azaz mintegy másfél hónappal a most érvényes jogosultságok lejárta előtt nyújthatják be pályázatukat a Sláger és a Danubius által most használt rádiófrekvenciákra az érdeklődők.

Hétfőn fogadta el a pályázat végleges szövegét az ORTT; a Fidesz jelölte tag nem vett részt a döntéshozatalban, a KDNP-delegált pedig  nemmel szavazott. Utóbbi ezt eljárásjogi kifogások mellett azzal magyarázta, hogy túl alacsonynak találja a magyar zene arányát és a  műsorszolgáltatási díjat.

A kiírás szerint a 2011. július 1-ig tartó első szakaszra ajánlhatnak meg 350 és 700 millió forint közötti díjat az indulók, míg a hétéves koncesszió hátralévő részére - a 200 milliós fix összeg mellett - a nettó árbevétel legalább nyolc százalékával indulhatnak; felső határt pedig nem állapított meg a testület, amely korábban a bevétel 10-15 százalékában szabta volna meg ezt a tételt.

Havi átlagban kell teljesíteni a 25-35 százalékos sávban megajánlható magyar zenei kvótát, amelynek végső értékét "a  műsorszolgáltató három év alatt évenként egyenletesen emelve is elérheti". Ugyanakkor - a reggel öt és este tizenegy óra közötti sávban - heti 25-100 percnyi, illetve nem pártpolitikai civil műsort kell vállalniuk a frekvenciáért versenybe szállóknak.

Az összpontszám műsorszolgáltatási tapasztalatért odaítélhető tizedéről döntve "nem értékelhető hátrányként, ha a pályázó nem országos műsorszolgáltatási tapasztalattal rendelkezik.

Majtényi László, az ORTT elnöke három hete beszélt arról, hogy szorosak a pályázat határidői, a menetrendben időtartalék igazából nincs, noha "lehetnek egyhetes csúszások, de  annál több nem".

Az ORTT a december 31-én lejárt frekvenciastop miatt nem tudta tavaly kiírni a pályázatot a Sláger Rádió és a Danubius Rádió által 1997 óta használt két frekvenciatartományra, majd a testületen belüli viták mellett az is hátráltatta a munkát, hogy az Alkotmánybíróság (Ab) csak június közepén döntött egy, a témába vágó médiatörvény-módosításról.

Az Ab akkor megsemmisítette azt a  passzust, amely lehetővé tette volna, hogy a hullámsávok jelenlegi használói pályázat nélkül újrázhassanak.