A Matolcsy-tárca újabb ötlete: nyolcadikban megrostálnák a gyerekeket
Megszüntetné a jelenleg működő több mint 700 szakképző iskola önállóságát a Nemzetgazdasági Minisztérium. A tárca szakképzési rendszer átalakítását célzó koncepciója szerint az iskolákat megyénként 2-3 központi intézménybe vonnák össze a térségi integrált szakképző intézmények (TISZK) mintájára, ám annál is szigorúbban. Most ugyanis sok helyen nem több ez laza együtműködésnél. A jelenlegi 85 TISZK helyett 55 működne a jövőben és ezekbe olvasztanák be a szakképző iskolákat. Így valamennyi intézmény elvesztené önállóságát - olvasható a Magyar Nemzetben.
Az új rendszer bevezetésétől jelentős megtakarítást vár a minisztérium, mivel felszámolhatóak lennének a párhuzamos képzések, felszámolható lenne a drága tanműhelyek jó része. A tanárok sem egy iskolához tartoznának, hanem a térségi központ valamennyi intézményében taníthatnának egyszerre. Növelnék az osztálylétszámot és három évre csökkentenék a szakképzési időt.
Az iskolarendszerű szakképzésben most dolgozó 27384 tanárból a reform végére legfeljebb 20 ezer maradna. A szakképzésre mindezek együttes eredőjeként 20 százalékkal kevesebbet kellene költeni. A szakmai tárgyakat pedig nem feltétlenül tanároknak kell tanítani.
De nemcsak a szakképzésre vannak ötletei a Nemzetgazdasági Minisztériumnak. A nyolcadikosok kompetenciamérésén elért eredmények alapján a gyerekeket szintekbe sorolnák és meghatároznák, hogy melyik szinthez milyen iskolatípus tartozik. A középiskolai felvételt ehhez a vizsgaeredményhez kötnék. Így 40 százalékkal csökkenthető lenne a gimnazisták száma.
A kétéves, felsőfokú, de diploma nélkül záródó képzéseket törlik az Országos Képzési Jegyzékből (OKJ), a de a többi OKJ-s tanfolyamot is felülvizsgálják.
A kormány a munkaerőpiac valós igényeihez igazítja a szakképzés rendszerét: a képzési idő három évre rövidül, és az eddiginél nagyobb hangsúlyt kap a gyakorlati képzés - jelentette ki Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára kedden az MTI-nek.
Czomba Sándor elmondta: az NGM szakképzési koncepcióját a kormány már tárgyalta és elfogadta, a tervezet a közigazgatási egyeztetés és a társadalmi vita után, várhatóan késő ősszel kerül az Országgyűlés elé. Hangsúlyozta: a 2012-es tanévtől már az új szakképzési rendszerben tanulhatnak a diákok.
Az államtitkár hozzáfűzte, hogy a most szeptemberben kezdődő tanévben már abban a több mint 40 szakmában három éves képzésben is tanulhatnak a diákok, amelyek követelményrendszerét a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) dolgozta ki az NGM felkérésére.
A rendszer átalakítására azért van szükség, mert az utóbbi években távolodtak egymástól a munkaerő-piaci igények és a szakképzés, valamint csökkent a kétkezi munka becsülete - emelte ki Czomba Sándor. Hozzáfűzte: a bizonyítvány sokszor csak elméletileg tette alkalmassá a munkavállalásra a végzetteket, és túl hosszú - 4, 5 vagy akár 6 éves - volt a képzés a szakközépiskolákban.
2012-től a szakiskolákban három évre rövidül a képzési idő, és a diákok a német duális szakképzési modellnek megfelelően nagyobb arányban tanulnak majd gyakorlati tárgyakat. Elméleti, közismereti tárgyak is lesznek, de kisebb - körülbelül egyharmados - arányban. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a 9. és 10. évfolyamon nagy, csaknem 20 százalékos az átlagos lemorzsolódás, ezért is tervezik, hogy az úgynevezett "Híd" programon keresztül segítik a diákok szakmai évfolyamra való belépését.
Az oktatási államtitkársággal, és az MKIK-val szorosan együttműködve dolgozzák ki a képzési követelményeket. A hároméves képzési idő második és harmadik évében a diákok cégeknél, vállalkozásoknál, tanulószerződés keretében sajátíthatják el szakmájukat.
Az intézményi keretekről szólva kifejtette: az új rendszerben megmaradnak a szakiskolák együttműködésében létrejött térségi integrált szakképző központok (tiszk-ek), de a jelenleginél egységesebbé, hatékonyabbá és átláthatóbbá teszik működésüket.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) rögvest tárgyalásokra a szakképzésről szóló új szabályok kialakításával kapcsolatosan. A PDSZ szerint a tervezett átalakítás olyan horderejű, amely megrengeti a magyarországi szakképzés kialakult rendszerét. Mindez radikális forráskivonással jár majd, több tízezer szakmunkástanuló és a szakoktatásban dolgozó pedagógus élet- és munkakörülményeit gyökeresen átalakítja.
A tervezet kormányszintű elfogadása márcsak azért is különös a PDSZ szeritn, mivel a kormánykoalíción belül sincs egyetértés, hogy a német (duális) vagy a dán modell követése-e a helyes. HOgyan gondolhatják, hogy a jelenlegi képzési helyek számát több mint 90 százalékkal csökkentve olyan szakmunkásképzés valósítható meg, amely hosszú távon megoldja majd a magyar nemzetgazdaság gondjait?
A német mintájú duális szakképzés lényege a gyakorlatorientált képzés, a vállalati képzőhelyek erőteljesebb bevonása a gyakorlati oktatásba. Az állam, illetve az általa fenntartott iskola és a gazdálkodó szervezet megosztozik a szakképzés felelősségén és költségein. A diák az oktatási idő egy részét, többnyire a felét az iskolában tölti, ahol megkapja az elméleti szakmai alapképzést és az ehhez szükséges közismereti képzést. A gyakorlati képzést pedig közvetlenül a gazdasági szereplő biztosítja.
Pokorni Zoltán fideszes szakpolitikus korábban a duális modell bevezetése alapfeltételének nevezte a megerősített közismereti alapképzést is, amelynek egyik reálisabb megvalósítási lehetősége a 4+5 osztályos iskolaszerkezet. A 4+5 éves képzés után léphetnének tovább a diákok gimnáziumba, szakközépiskolába, a 2+2 éves szakképzésbe, illetve a duális szakképzésbe.
Ezzel szemben a dán szakképzés hároméves, az általános iskola azonban kilencosztályos, ezt egy előkészítő év és egy önként választható tizedik évfolyam egészíti ki. A dán szakiskolai végzettek nem kerülnek behozhatatlan hátrányba a középiskolásokkal szemben (a gimnázium is hároméves), közülük sokan elvégeztek egy-két évet valamilyen felsőoktatási intézményben is. A dán szakképzés két szintből áll. Az alapszinteken hat, széles alapozású műszaki, és egy kereskedelmi témában oktatnak; csak e programok elvégzése után specializálódhatnak a tanulók.
