Példátlan gyorsasággal tűzte napirendre az Alkotmánybíróság (AB) az ombudsmannak az alaptörvény negyedik módosítása egyes rendelkezéseit támadó indítványát. A testület gyakorlatában eddig soha nem fordult elő, hogy a kérelem beérkezését követő két héten belül egy beadványról teljes ülésen tárgyaljanak. Szabó Máté április 23-án fordult az AB-hez, és jövő keddre a testület napirendre is vette az ügyet.

Az alapvető jogok biztosa szerint az alaptörvény negyedik módosítása körül nincs minden rendben. Szabó Máté – a hozzá érkezett beadványok érveit is felhasználva – arra figyelmeztet, hogy alkotmány újabb korrekciója formai és eljárási szempontokból is kifogásolható.

Az alaptörvény-módosítás egyes rendelkezéseiről – miután az utolsó pillanatban is beterjesztettek néhány érdemi változtatást – nem folyt plenáris vita, ami Szabó Máté álláspontja szerint súlyos eljárási hiba. „A parlamenti munka lényegéhez tartozik a tárgyalásra kerülő ügyek minden oldalú beható megvizsgálása, a legkülönbözőbb vélemények meghallgatása” – hangsúlyozza az ombudsman.

Az alkotmány ismételt módosításával kapcsolatos eljárás formálisan megfelelt ugyan a Házszabály előírásainak, azonban „nem biztosította, hogy a képviselők a demokratikus törvényalkotás (alkotmányozás) egyik nélkülözhetetlen előfeltételeként kifejthessék véleményüket a plenáris ülésen”.

Emiatt pedig Szabó indítványt nyújthat be az AB-hez, mert az alaptörvény negyedik módosítása lehetővé teszi, hogy az Alkotmánybíróság az alkotmányt és annak módosítását a „megalkotására és kihirdetésére vonatkozó eljárási követelmények tekintetében” az alapjogi biztos kérelmére is felülvizsgálhassa.

Azt viszont éppen ezzel a módosítással zárták ki, hogy az alkotmánybírák az alaptörvényt vagy annak bármilyen újabb korrekciót érdemben is górcső alá vegyék. Ez igen határozott válasz volt az AB tavaly decemberi határozatára.

Abban a bírák kimondták: készek szakítani saját korábbi töretlen gyakorlatukkal, amely szerint eddig soha nem nyúltak az alkotmányhoz. Ha azonban azt tapasztalják, hogy az alapjogvédelem eddig elért szintje valamilyen változtatás miatt csökkenne, beavatkoznak – jelezték. Ettől a lehetőségtől a kétharmad most megfosztotta a testületet, így legfeljebb az esetleges eljárási követelmények teljesülését vizsgálhatják.

Szabó Máté ennek ellenére az alaptörvény negyedik módosítása kapcsán tartalmi észrevételeket is megfogalmazott. Igaz, elsősorban azzal érvel, hogy egyes – az alaptörvény más pontjaival ellentétes – rendelkezések alkotmányba emelése megbontja a normaszöveg egységét, ami koherenciazavart okoz. Ez pedig szerinte – a parlament szűken vett eljárási hibája mellett – szintén felvetheti a közjogi érvénytelenség kérdését.

„Nyilvánvaló és tényszerűen megállapítható az alaptörvény egységének a sérelme azokban az esetekben, amikor a negyedik módosítás tételesen szembemegy az Alkotmánybíróság alaptörvény más rendelkezése alapján meghozott döntésével” – állítja Szabó Máté. Vagyis: amikor az AB által korábban megsemmisített rendelkezéseket foglaltak az alkotmányba.

Ezekben az esetekben ráadásul az sem hivatkozási alap, hogy a testület korábbi határozatait az alaptörvény alapján semmisnek kell tekintetni, mert ezek a döntések az fideszes alkotmány hatályba lépése után születtek, így formálisan is érvényesek.

Az ombudsman szerint kifogásolható például az, hogy miközben az életvitelszerű közterületen tartózkodás tilalmáról szóló jogszabályokat az Ab az új alaptörvényre hivatkozva semmisítette meg, most viszont az ilyen tiltás lehetőségét az alkotmányba emelik be. Ez nyilvánvalóan belső ellentmondáshoz vezet, hiszen az alaptörvényből levezethető korlátozhatatlan alapjog csorbítását ugyanezen dokumentum más passzusa lehetővé teszi.

Hasonló a helyzet az egyházi státus elnyerésének szabályozásával is. Az AB korábban alaptörvény-ellenesnek találta, hogy ilyen kérdésben a parlament – tehát egy politikai testület – döntsön, s most ezt az alkotmányellenes normát veszik bele az alaptörvénybe.

Az AB korábban megsemmisítette a választási eljárási törvénynek a politikai kampányhirdetések korlátozására vonatkozó rendelkezéseit, mondván, „a politikai reklámozásnak a kereskedelmi médiaszolgáltatásban való teljes kizárása nem szolgálja a kiegyensúlyozott tájékoztatás megvalósulását, sőt azzal ellentétes eredményre vezethet”. Vagyis: megint egy alkotmányos követelményre hivatkozta, amit a kétharmad semmibe vett, amikor az alaptörvénybe foglalta, hogy az országos listát állító pártok a kereskedelmi médiumokban nem hirdethetnek.

Azt persze, hogy mindezzel mit tud – és mit akar – kezdeni az AB, egyelőre nemigen lehet sejteni. A határidő azonban sürget, és a hónap végéig mondaniuk kell valamit. A döntés egyébként azért is érdekes, mert az Európai Bizottság, illetve az Európa Tanács ugyancsak vizsgálódik a negyedik alaptörvény-módosítás kapcsán. Ha pedig a bírák itthon esetleg elutasítják az ombudsman indítványát, míg a nemzetközi szervezetek elmarasztalják Magyarországot, az eléggé kínos lehet.