Jönnek a járások - és az új zsíros állások politikusoknak
Sokan valószínűleg észre sem fogják venni, hogy az Orbán-kormány alapjaiban forgatja fel a közigazgatás 22 esztendeje megszokott rendszerét. Jövőre – napra pontosan harminc esztendővel a járási rendszer megszüntetése után – ismét lesznek Magyarországon járások, s az önkormányzatok államigazgatási feladatait nagyrészt ezek veszik majd át.
A parlament hétfőn fejezi be a járási rendszer kialakításáról szóló törvénycsomag vitáját, így már nagyjából tudni lehet, hogy hol mit lehet majd elintézni. Szerencsére a mindennapi ügyekben nem lesz túl nagy a változás.
A legtöbb ügyet ugyanott intézhetjük majd
A legtöbb ember a hivatalokat eddig is csak a lejárt személyi okmányok cseréje, lakcímváltozás vagy gépjármű adásvétele okán kereste fel, s ilyen esetekben továbbra is valamelyik okmányiroda jár majd el.
Az pedig a polgár számára tulajdonképpen közömbös, hogy januártól ezek az irodák már nem a helyhatóságok, hanem a fővárosi/megyei kormányhivatalok járási – Budapesten kerületi – hivatalainak fennhatósága alatt működnek. Az okmányirodák viszont maradnak ugyanott, és feladataik sem változnak.
„Államosítják” emellett a gyermekvédelem rendszerét is, eddig gyámügyekben az önkormányzathoz kellett menni, míg jövőre már a járási hivatal gyámhatósága jár el az ilyen ügyekben.
Változás lesz a szociális támogatásokkal összefüggő ügyintézésben is. Amikor a támogatásról egyedi döntést kell hozni – amelyhez ismerni kell a kérelmező körülményeit –, abban az esetben továbbra is a helyhatósághoz lehet fordulni. Amennyiben viszont valamilyen juttatás automatikusan jár – ilyen többek között az idős korúak támogatása –, a járási hivatal intézkedik.
A jegyző számos más államigazgatási hatásköre is megszűnik, ezek azonban a lakosság széles körét nem érintik. Az emberek mindennapi életét az sem befolyásolja, hogy átalakul a katasztrófavédelmi igazgatás rendszere is: a megyei védelmi bizottságokat a megyei kormányhivatal, a helyi bizottságokat pedig a járási hivatalok vezetői irányítják, míg a polgármestereknek legfeljebb saját településükön marad ezzel kapcsolatos feladata.
A polgármesteri lobbi dolgozott
A parlamentben ülő fideszes polgármesteri lobbi elég erős volt ahhoz, hogy a települések bizonyos hatásköröket megőrizzenek. Ilyen például az építésügyi igazgatás. Korábban úgy tűnt, hogy ezt is viszi az állam, de az önkormányzatok mindenképpen szerették volna elkerülni, hogy a helyi épített környezet alakításába is beleszóljon a kormányhivatal.
Hasonlóképpen fontos kérdés volt a helyi gazdasággal kapcsolatos hatáskörök megtartása. Ilyen többek között az ipari vagy kereskedelmi létesítmények engedélyezése, mert sokan úgy vélik, ilyen ügyekben szerencsésebb helyben dönteni.
A kormányzati ígéretek szerint a lakosságnak azonban akkor sem kell többet utaznia, ha olyan ügyes-bajos dolga akad, amit már nem lehet helyben elintézni. Az okmányirodák bázisán ugyanis járási kormányablakokat alakítanak, s ott állítólag mindent megoldanak. De – legalábbis illetékes körök ezt állítják – kirendeltség vagy legalább egy, a polgárnak segíteni tudó ügysegéd mindenütt lesz, ahol ma polgármesteri hivatal van.
A politikusok megint jól jártak
Az önkormányzatoknál viszont alapvető változások lesznek. A helyhatóság tulajdonában álló valamennyi olyan ingatlant a járási hivatalok veszik használatba, amelyben ma államigazgatási ügyeket intéznek. Az okmányirodák esetében egyszerű a helyzet, mert azok mindenütt szeparált helyen működnek. Az egyéb helyiségeken viszont valószínűleg osztozni kell, vagyis: az új hivatalok és az önkormányzatok „társbérletre” kényszerülnek.
A helyhatósági ügyintézőknek mindettől elvileg nem kell félniük, mert a járási hivatalok mindazokat átveszik, akik megfelelnek a kormánytisztviselőkről szóló törvényben meghatározott képesítési követelményeknek, s akikre a feladatok ellátásához szükség lesz. De hogy hány emberre lesz valóban szükség, nem tudni. Miként azt sem, hogy a hivatalvezetők nem saját kádereikkel próbálják-e feltölteni a létszámot.
Az viszont múlt péntek óta bizonyos, hogy a parlamentből a képviselők létszámának csökkentése miatt 2014 után kieső képviselők nem maradnak állás nélkül. A törvénycsomagot márciusban terjesztették be, de egészen eddig folyt a huzavona arról: lehet-e politikus a járási hivatal első embere.
A megyei kormányhivatalok élén nagyrészt képviselők állnak, s ebből az következett, hogy a járásokban is hasonló lesz a helyzet. A közigazgatási és igazságügyi miniszter azonban szakembereket látott volna szívesen ezen a poszton, de ebben a kérdésben győzött a politika.
A hivatalvezetői poszt betöltésének feltételeként előírtak ugyan öt év közigazgatási gyakorlatot, de a múlt héten benyújtott módosító indítvány szerint ilyen gyakorlatként ismerik el a parlamenti képviselői tevékenységet is. Ugyanakkor azt is gyorsan tisztázták, hogy a hivatalvezető nem lehet például polgármester vagy helyi képviselő, s nem folytathat más keresőtevékenységet sem – de az országgyűlésnek tagja lehet.
Így semmi akadálya nem lesz annak, hogy a 170-180 járási hivatal élére aktív képviselőt nevezzenek ki. Így ha elveszítik is mandátumokat, a megélhetésüket nem, mert egy főosztályvezetői fizetésük azért marad. S hogy legyen szakember is a hivatal vezetői között, a helyetteseknek – a valódi államigazgatási gyakorlat mellett – igazgatásszervezői vagy jogi végzettséggel kell rendelkezniük.
Már döntött is a Ház: jöhetnek az ejtőernyősök
Elfogadta a Ház a járási rendszer kialakításával összefüggő első törvénycsomagot, amely tartalmazza a járási hivatalok feladatait, rögzíti a hivatalvezetők jogállásának szabályait - kimondva, hogy a következő parlament megalakulásáig akár országgyűlési képviselő is lehet vezető -, továbbá leszögezi: a tervezett hét körzet helyett kerületi szinten szerveződnek a 2013. január 1-jén létrejövő járási hivatalok Budapesten.
A parlament 255 igen és 88 nem szavazattal fogadta el hétfőn Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter javaslatát, amelybe egy zárószavazás előtt elfogadott módosító indítvánnyal került be az a rendelkezés, amely szerint hivatalvezetői munkakörbe az nevezhető ki, aki büntetlen előéletű, az országgyűlési képviselők választásán választható, felsőfokú végzettsége és legalább öt év közigazgatási gyakorlata van.
Ilyen gyakorlatnak minősül a parlamenti képviselői tevékenység és a polgármesteri tisztség is, és bár a hivatalvezetők önkormányzati posztot nem, országgyűlési képviselőit viszont betölthetnek majd a következő parlament megalakulásáig, tudományos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, valamint jogi oltalom alá eső szellemi tevékenységet pedig azután is végezhetnek. A hivatalvezetőt a kormánymegbízott javaslatára a közigazgatás-szervezéséért felelős miniszter nevezi ki és menti fel.
