Vesztegetésen kapott ügyész című cikkel kezdi első oldalát a Népszava: „A rendszerváltás óta nem történt olyan súlyos igazságszolgáltatás elleni bűncselekmény, mint amit jelenleg épp az ügyészség kíván eltitkolni. Kétmillió forintot kért ugyanis - a gyanú szerint - egy vádlottól egy ügyész azért, hogy kedvezőbb büntetést indítványozzon a bíróságon - tudta meg lapunk. Információnk szerint a Fővárosi Főügyészség tavaly menesztett szóvivőjét érték tetten, amikor a pénzt átvette. A különösen kínos esetet az ügyészség igyekezett is titokban tartani.

A jövőre nyugdíjba vonuló legfőbb ügyész egyik első számú utódjelöltje, Ihász Sándor fővárosi főügyész bizalmasaként számon tartott Varga Gergelyt érték tetten kollégái, amikor vesztegetési pénzt vett át egy büntetőügy vádlottjától - értesült a Népszava. Információink szerint Varga egy asszonynak ajánlott „kedvezőbb vádat". Az ajánlat úgy szólt, hogy kétmillió forint fejében szabadságvesztés helyett pénzbüntetést indítványozott volna. A hölgy azonban rögtön feljelentette az ügyészt, akit kollégái tetten is értek a pénz átvételekor.

Hivatalos személy által elkövetett vesztegetés gyanúja esetén az ügyészség általános gyakorlata szerint indítványozzák a gyanúsított előzetes letartóztatását. Varga esetében azonban még a 72 órás őrizetbe vételt sem tartották indokoltnak, így a volt szóvivő szabadlábon védekezhet - igaz, ügyészként állítólag egyelőre nem dolgozhat. Az is eltér az általános gyakorlattól, hogy míg más, igazságszolgáltatást érintő vesztegetés esetében azonnal tájékoztatják a sajtót, ezúttal ezt nem tartották szükségesnek.

Fazekas Géza, a Központi Nyomozó Főügyészség szóvivője lapunk kérdésére megerősítette, hogy néhány napja egy kerületi ügyész ellen vesztegetés gyanúja miatt indított eljárást a hatóság. Az érintett ellen ezzel párhuzamosan a fővárosi főügyész fegyelmi eljárást is kezdeményezett. A gyanúba keveredett ügyész személyéről a szóvivő nem kívánt nyilatkozni."

Az igazságszolgáltatás gondjairól ír a Magyar Nemzet is Hatvanmillió a magyar óvadékcsúcs címmel. „Hat évvel ezelőtti hatálybalépése óta nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket az óvadék intézménye: a vártnál jóval kevesebben éltek azzal a lehetőséggel, hogy letéti pénz fejében szabadlábon védekezhessenek büntetőperük alatt.

A 2003. július 1-jén bevezetett óvadékról Bárándy Péter akkori igazságügy-miniszter úgy nyilatkozott, hogy várhatóan évente több százan választják majd a fizetést szabadulásukért cserébe. A jogintézményt korábban már alkalmazták a hazai bíróságok, s ötvenéves szünet után került vissza a gyakorlatba. Az óvadék alkalmazását szinte semmi nem gátolja, majdnem az összes bűncselekményfajtánál elrendelhető. Megtagadni akkor szokták a hatóságok, ha fennáll a vádlott szökésének, elrejtőzésének a lehetősége. Vétójoga nem csak a bíróságnak van, a letétet az ügyészség is megakadályozhatja. Hat év tapasztalatai alapján a legtöbbször Budapesten tették le az óvadékot a terheltek.

A Fővárosi Bíróságon a Magyar Nemzetet arról tájékoztatták, hogy 2003 óta 202-en éltek a lehetőséggel. A legkisebb befizetett összeg kétszázezer, míg a legnagyobb hatvanmillió forint volt. A bíróság jellemzően kábítószerrel visszaélés, hűtlen kezelés, sikkasztás, vesztegetés, testi sértés és emberölés alapesete miatt indított eljárásokban engedélyezte az óvadékot. A közvélekedéssel ellentétben az összeg nagyságát nem a bűncselekmény súlya, hanem a vádlott személyi és vagyoni viszonyai határozzák meg."

A veszélyeztetett vándormadarakról ír a ma megjelent HVG. Az Adásba kerülnek című cikk szerint „Máltán évente kétmillió madarat lőnek le. Magyar aktivisták a legkorszerűbb technika bevetésével próbálják nyomon követni az egyik veszélyeztetett fajtát, a kékvércsét. Mediterráneumszerte tradíció a vonuló madarak vadászata, de a legnagyobb pusztítást Máltán végzik, ahol - félúton Afrika és Európa között - megpihennek a vándormadarak. A lelőtt állatok kisebb részéből ételkülönlegesség készül, a legtöbbjük azonban trófeaként vagy egyszerűen a szemétben végzi." A magyar madárvédők ötgrammos műholdas jeladót szerelnek a nálunk „nyaraló" kékvércsékre, hogy megfigyelhessék vonulási útvonalukat. „»Arra tippelünk, hogy a madaraink Botswanában vagy Namíbiában töltik a telet, de az is előfordulhat, hogy Zambiában, Angolában, esetleg Szudánban kötnek ki« - találgat a program egyik munkatársa, Fehérvári Péter. Ha minden részletet megtudnak a vonulásukról, akkor lehet kiterjeszteni a védelmüket Európának és Afrikának mindazokra a tájaira, ahol megfordulnak."