Jöhetnek a vállalkozó egyetemek
A vállalkozói közintézet szabályait teremti meg a felsőoktatásról szóló törvény módosítása - mondta Arató Gergely, az Oktatási és Kulturális Minisztérium államtitkára az Országgyűlésben. A politikus az előterjesztés általános vitájában közölte: csak különleges feltételekkel alakulhatnak át az intézmények vállalkozói közintézetté. A közintézet olyan közfeladatot ellátó szervezet, ami jelentős külső bevételét a piacról szerzi, és így nagyobb gazdálkodási szabadságot is élvez.
Arató Gergely azt mondta: a vállalkozói közintézmény alapvetően állami intézmény, az állam a tulajdonosa, az ott foglalkoztatott dolgozók továbbra is közalkalmazottak maradnak. A vonatkozó törvény szerint minden költségvetési intézményként működő állami szervezetet be kell sorolni az újonnan kialakított költségvetési intézményi kategóriák egyikébe. A felsőoktatási intézmények többsége költségvetési szervként működik, és minden valószínűség szerint a jövőben is ez lesz a meghatározó működési forma. Ugyanakkor figyelemmel kell lenni arra, az intézményekre speciális gazdálkodási szabályok vonatkoznak.
Az intézményeknek lehetőséget kell adni arra, hogy saját vagyonukkal felelősen gazdálkodjanak, és a rendelkezésükre bocsátott állami vagyonnal is tulajdonosi szemlélettel bánhassanak. A vállalkozói közintézetté alakulás nem kötelezettség a felsőoktatási intézményeknek, hanem egy olyan lehetőség, amellyel szigorú feltételekkel élhetnek és kötelezettségek is járulnak hozzá. Az állami vagyont csak fenntartói hozzájárulással és fejlesztési célokra idegeníthetik el, illetve használhatják fel az intézmények, a privatizáció lehetősége semmilyen módon nem nyílik meg .
Az államtitkár elmondta, a törvényjavaslat reagál a jogszabály 2005-ös hatályba lépése óta eltelt változásokra, a bolognai rendszer bevezetésére, a megváltozott gazdasági környezetre, és arra, közmegegyezéssé vált, hogy a felsőoktatás területén a legfontosabb feladat a mennyiségi szemlélet helyett a minőség javítása.
Az előterjesztés megerősíti és fejleszti a Felsőoktatási Akkreditációs Bizottságot úgy, hogy csökkenti annak létszámát, egyértelműbbé teszi feladatkörét, sűríti és szigorítja az akkreditációs folyamatok követését. Arató Gergely kitért arra, a minőségbiztosítási rendszer, a közös képzések, a kutatóegyetemmé minősítés, a szakmai gyakorlat szabályait is pontosítják.