Jöhet a fizetős konditerem a börtönökben
Az elmúlt években az igazságszolgáltatás területén megkezdett átalakítás következő lépéseként a közigazgatási és igazságügyi miniszter és a belügyminiszter előkészítette egy új, modern büntetés-végrehajtási (bv.) törvény tervezetét, amelynek szükségességét az új Btk. elfogadása mellett a társadalmi változások, a bűnözésben megjelenő új tendenciák, valamint a büntetés-végrehajtás tapasztalatai is indokolták – tudatja közleményében a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium.
A jelenleg hatályos, a büntetések és az intézkedések végrehajtásáról szóló 1979. évi 11. törvényerejű rendeletet felváltó új törvény kiemelkedő célként határozza meg a társadalomba való visszailleszkedés (reintegráció) elősegítését, az elítéltek hatékonyabb oktatását és foglalkoztatását, a szabadulás utáni jogkövető életmód kialakításához szükséges feltételek biztosítását, valamint az önellátó büntetés-végrehajtás kialakítását. Az új bv. törvény 2014. december 31-én léphet hatályba.
A kódex megalkotása azért is szükséges – hangsúlyozzák –, hogy a legmagasabb jogszabályi szinten jelenjen meg a személyi szabadság jogszerű elvonásával vagy korlátozásával együtt járó jogkövetkezmények végrehajtása. Emellett az alkotmányos követelmények teljesítése érdekében a jelenleg rendeleti szinten szabályozott, ám törvényi szintű szabályozást igénylő rendelkezéseknek az új kódexbe történő beépítése is.
Új elemként jelennek meg a törvényben a szabadságvesztés végrehajtásának alapelvei, a régi, hagyományos alapelvek (törvényesség, fokozatosság, normalizáció) mellett új, a jelenlegi társadalmi helyzetre reagáló alapelvek (rugalmasság, káros hatások minimalizálása, pragmatizmus, egyéni aktivitás, egyéniesítés) is bekerültek, amelyek a végrehajtás fő irányvonalait jelölik ki.
Az új. törvény az elítéltek az elítéltek befogadáskor személyes interjúk, kérdőívek és tesztek elvégzését írja majd elő, amelyekkel felmérik az érintettek személyi, társadalmi hátterét, egészségi, pszichés állapotát, intelligenciáját és biztonsági kockázati szintjét, és az elhelyezési körülényeket részben minderre figyelemmel alakítják ki. Később a személyiség változásának figyelemmel kísérésével és a korábbi döntések rendszeres felülvizsgálatával elősegítik a reintegrációt és a visszaesés valószínűségének csökkentését. Ezt a feladatot egy új, speciális intézetre, a Központi Kivizsgáló és Módszertani Intézetre (KKMI) bízzák.
A tervezet nagy hangsúlyt helyez a reintegrációra, ezért részletesen szabályozza a szabadulásra felkészítést és visszailleszkedést elősegítő programokat (kábítószer-prevenciós program, szenvedélybetegségeket kezelő programok, életvezetési képzés, szakképzés stb.). Bevezetik a reintegrációs őrizet jogintézményét: az első alkalommal szabadságvesztésre ítélt, aki öt évnél nem hosszabb tartamú szabadságvesztését fogház vagy börtön fokozatban tölti és azt vállalja, a szabadulás előtt legfeljebb hat hónappal reintegrációs őrizetbe helyezhető. Ez azt jelenti, hogy a büntetés-végrehajtási bíró engedélye alapján az általa kijelölt lakásba távozhat, amelyet csak meghatározott esetekben és célból hagyhat el. Tevékenységét elektronikus távfelügyeleti eszközökkel folyamatosan nyomon követik, és bizonyos szabályok megszegése esetén a kedvezményt a bíró visszavonhatja.
A tervezet – a fogvatartottaknak a hozzátartozókkal való kapcsolattartása céljából, valamint a reintegrációs célokat figyelembe véve – újraszabályozza a kapcsolattartási formákat. Új elemként jelenik meg az e-mail, az internetes videotelefon, a csak a hozzátartozó hívására alkalmas mobiltelefon, emellett lehetővé tennék látogató fogadását az intézeten kívül is.
A javaslat újraszabályozza a fogva tartás során felmerült költségek megtérítésének kötelezettségét is, így például a jövőben felszámítanák a szándékos egészségsértés – akár az öngyilkossági kísérlet – vagy fegyelmi ügyekben okozott sérülések miatti költségeket ugyanúgy, mint az iratok nyomtatásával, másolásával vagy továbbításával felmerülő kiadásokat is. Ezek a változások azokat érintenék, akik letéti pénzzel rendelkeznek.
A javaslat szerint a fogvatartottak a kondicionáló terem használatát és díjkötelessé ennék, emellett meghatározott többletszolgáltatások (merülő forraló, hűtőszekrény, televízió, stb.) igénybevétele esetén is fizetni kellene.
Egyébként ma a börtönökben a kötelezően fizetendő alapmunkadíj 31 ezer forint havonta, miközben a fogva tartottak ellátása az őrzési és más járulékos költségekkel együtt nagyjából napi kilencezer forintba kerül. Ilyen feltételek mellett túl nagy bevételre nem lehet számítani.
A tervezet további újítása, hogy a törvény rögzítené: a fogvatartottak által végzett termelő munka szervezése során törekedni kell a börtönök önellátóvá és részben önfenntartóvá tételére.
A szabálysértési törvény és más jogszabályok változása miatt egyre többen kerülhetnek bűncselekmény elkövetése nélkül is rács mögé. Kihágások sora sújtható ugyanis elzárással – ide tartozik például a prostitúció, a rendzavarás, a veszélyes fenyegetés, a közterületen való életvitelszerű tartózkodás, de több közlekedési szabálysértés is –, s bezárhatják azt is, aki a rendbírságot nem fizeti meg. A tervezet szerint az elzárást külön intézményben kell majd végrehajtani.
Az előterjesztéshez mellékelt hatásvizsgálati lap szerint a törvény végrehajtása 32 és fél milliárdos terhet jelent a költségvetésnek, ugyanakkor valamivel több mint kilencmilliárdnyi többletbevétellel is számolnak.
