Dankó István, Jászladány polgármestere az ezredfordulón állt elő azzal az ötlettel, hogy a település egyetlen általános iskolájának kettéosztásával – egy részének bérbeadásával – hozzanak létre új, alapítványi iskolát. A kezdetektől nyilvánvaló volt, hogy az alapítványi intézménybe járnának a tehetősebb (elsősorban nem cigány) diákok, míg a szegény családból érkező (elsősorban cigány) gyerekek a rosszabb körülmények között működő önkormányzatiba szorulnának.

Jogvédő szervezetek azonnal tiltakoztak, a külön alapítványi iskolában azonban végül megkezdődött a tanítás. Az önkormányzat anyagilag támogatta az alapítványi, tandíjköteles iskolát, és a valóságban – személyi átfedések, a kuratóriumban viselt tisztségek révén – a fenntartói jogokat is gyakorolta.

Az emberi jogi szervezetek különféle fórumokon próbáltak érvényt szerezni igazukat, ám hiába végződtek elmarasztalással a különféle állami szervek vizsgálatai, a „jászladányi szegregációs modell” tovább működött. A jogvédők végül polgári peres eljárást indítottak. Úgy nézett ki, ez a próbálkozás is kudarcba fullad: először a megyei bíróság, majd a Debreceni Ítélőtábla utasította el a jogvédők panaszait.

A Legfelsőbb Bíróság mostani döntése gyökeres fordulatot jelent. Az ítélet kimondta, hogy a jászladányi önkormányzat törvénysértő módon – etnikai hovatartozás és vagyoni helyzet alapján – fizikailag elkülönítette a diákokat, tehát szegregációt valósított meg. A Legfelsőbb Bíróság szerint a törvénysértő állapotot meg kell szüntetni, ennek végrehajtására a jogvédő szervezeteknek kell javaslatot kidolgozniuk.

Dankó István polgármester nem volt túl bőbeszédű a döntés kihirdetése után. Közölte, hogy érdemben csak az írásbeli ítélet kézhezvétele és annak értelmezése után kíván nyilatkozni.

A jogvédők viszont örömmámorban úszva ünnepelték a győzelmet. „Szeptember elsejétől nyitott ajtónál kell megkezdeni a tanítást, ez a minimum” – mondta Farkas Lilla ügyvéd, hozzátéve: más tekintetben a pernek még nincs vége. A jogvédő szervezeteknek vissza kell menniük a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Bíróságra, ahol úgynevezett hiánypótlás keretében előadják azt a – valószínűleg pedagógus szakértők bevonásával készülő – tervüket, amely lépésről lépésre, határidőket felsorolva tartalmazni fogja, hogyan lehet felszámolni a jogsértő elkülönítést.

„A bíróság úgy döntött, ahogy a magyar jogszabályok és az uniós irányelvek alapján döntenie kellett” – hangsúlyozta Mohácsi Erzsébet, az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány igazgatója. Azzal, hogy a Legfelsőbb Bíróság nem hagyta jóvá a jászladányi szegregációs modellt, egyúttal megakadályozta, hogy ezt a gyakorlatot más önkormányzatok is átvegyék „Nem lehet ma Magyarországon elkülöníteni a roma gyerekeket, ez a legfontosabb” – jelentette ki Mohácsi.

Az ítélet feltehetően konfliktusokat is kivált majd, de Kállai László, a Jászsági Roma Polgárjogi Szervezet elnöke bizakodó: ha már eddig sikerült kezelni a feszültségeket, nem hiszi, hogy a romák és a nem romák most fognak „egymásnak ugrani”. A Legfelsőbb Bíróság döntéséhez – mondta – tartania kell magát az önkormányzatnak.

A döntéssel azt is sikerül megakadályozni, hogy más települések átvegyék a jászladányi modellt