Pénteken a Lánchídon a Jobbik, a Szabadság hídon pedig az LMP aktivistái próbálták akadályozni a forgalmat, hogy így követeljék az államfő lemondását. A rendőrség tizenkilenc embert állított elő közlekedési szabálysértés és jogszerű intézkedéssel szembeni engedetlenség miatt, majd később - miután a rendelkezésre álló felvételek alapján sikerült őket azonosítani - további két ember ellen indított szabálysértési eljárást.

A Magyar Helsinki Bizottság az MTI-hez vasárnap eljuttatott közleményében jogellenesnek minősítette a "hídfoglalók" előállítását, "különösen miután engedelmeskedtek a rendőri felszólításnak, és elhagyták az úttestet".

A jogvédő szervezet szerint semmi sem indokolta, hogy a rendőrök előállítsák a hidakat körülbelül egy percig élőlánccal lezáró, spontán demonstrációk résztvevőit. "Bonyolult jogi kérdés, hogy a demonstrálók rendeltetésszerűen éltek-e gyülekezési jogukkal, függetlenül azonban a gyülekezés jogszerűségétől, a tüntetők előállítása bizonyosan indokolatlan volt" - írják, emlékeztetve: a rendőrségi törvény szerint előállítható az, akivel szemben a szabálysértési eljárás azonnal lefolytatható. Az előállítás ilyen esetben azonban nem kötelező, hanem csak lehetőség.

A bizottság felidézi a józsefvárosi polgármester, a fideszes Kocsis Máté irodáját elfoglaló, A Város Mindenkié nevű csoport aktivistáinak ügyében kiadott ombudsmani állásfoglalást, amely alapján szerintük világos, hogy miután a tüntetőket igazoltatták, és ellenük megtették a szabálysértési feljelentést, a rendőri fellépés elérte a célját, így semmilyen kényszerítő körülmény nem indokolta a demonstrálók előállítását.

Az esetleges szabálysértési felelősség megállapításához szükséges adatok a rendőrség rendelkezésére álltak, ráadásul az eljárás azonnali lefolytathatósága is erősen kérdéses, hiszen annak során abban a bonyolult jogi kérdésben kell állást foglalni, hogy jogszerűen gyülekeztek-e a hídfoglalók vagy sem - olvasható a közleményben.