Sérti a közhatalmi döntéshozatal nyilvánosságát, a közérdekű információkhoz való szabad hozzáférés jogát és a tisztességes eljárás elvét, hogy az Alkotmánybíróság (Ab) zárt ülésen hallgatja meg az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökét – állítja közös közleményében az Eötvös Károly Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért.

Az Ab főtitkárának közleménye szerint a testület a nyilvánosság kizárásával hallgatja meg Handó Tündét, az OBH elnökét a Hagyó-ügyben benyújtott alkotmányjogi panasz elbírálása során. Az eljárás alapja, hogy Handó Budapestről Kecskemétre tette át az ügyet. Az alkotmányjogi panasz benyújtói egyebek mellett azt kifogásolják, hogy az ügyáthelyezéséről csak a vádhatóság képviselője fejthette ki véleményét, a vádlottak és védőik nem.

A meghallgatásról az Ab kizárta az indítványozók képviselőit, ami a civilek szerint védhetetlen, hiszen azok után, hogy az OBH elnöke írásban kifejthette álláspontját az alkotmányjogi panaszról, most arra kap kizárólagos lehetőséget, hogy az indítványozók távollétében személyesen is elmondhassa szempontjait az Alkotmánybíróság teljes ülése előtt.

Az indítványozók jogi képviselőinek ezzel szemben be kell érniük azzal, hogy utólag megismerhetik a meghallgatásról készült jegyzőkönyv tartalmát. A zárt ülés elrendelése sérti a konkrét eljárás tisztességességét, mert a vitában álló feleknek nem biztosít egyenlő jogokat – állítják a jogvédők.

Az Alkotmánybíróságról szóló törvény szerint személyes meghallgatás esetén az indítványozók kérésére – az Ab elnökének döntése alapján – nyilvános meghallgatást kell tartani. A testület ügyrendje alapján az elnök a nyilvánosságot akkor zárhatja ki, ha a meghallgatás nyilvánosságától nem várható az ügy érdemi előmozdítása – figyelmeztetnek a civil szervezetek. Az Ab elnöke e szabályra alapította döntését, amit a német alkotmánybíróság eljárásait szabályozó törvényből emelhettek át, mert az tartalmazza azt a fordulatot, hogy „az alkotmánybíróság eltekinthet a szóbeli tárgyalástól, ha attól az ügy érdemi előmozdítása nem várható”.

Csakhogy ez a szabály nem a nyilvánosság kizárására ad módot, hanem magának – az egyébként nyilvános – szóbeli tárgyalásnak a mellőzésére – vélik a civil szervezetek. A német alkotmánybíróságnak tehát a jogvédők szerint nincs lehetősége arra, hogy zárt ajtók mögött folytasson le tárgyalást.

A nyilvánosság igényét nem az alapozza meg – jelzik –, hogy attól várható-e az ügy érdemi előrehaladása. A nyilvánosság elsődleges célja ugyanis a bíráskodás társadalmi ellenőrzése: a jogokról és kötelezettségekről szóló közösségi döntéshozatal legyen átlátható és érthető.

A nyilvánosság teremti meg és tartja fenn az állampolgárok bizalmát abban, hogy a bíróság függetlenül, pártatlanul, elfogulatlanul vizsgálja meg az ügyeket, és döntése során minden lényeges szempontot figyelembe vesz - hangsúlyozzák. Ezért a jogvédők szerint aláássa a tisztességes alkotmánybírósági eljárásba vetett közbizalmat, ha egy konkrét ügyben benyújtott alkotmányjogi panasszal érintett alkotmányos intézmény vezetőjét az Ab a nyilvánosság kizárásával hallgatja meg.

A magyar Alkotmánybíróság eljárása – a határozat nyilvános kihirdetésén kívül – csak azokban a kivételes esetekben nyilvános, ha személyes meghallgatásra kerül sor, akkor is csak az Ab jóváhagyó döntése alapján. Jelen esetben viszont nem egy magánszemélyt, hanem a bírósági igazgatás csúcsszerve vezetőjét hallgatják meg – hangsúlyozzák a jogvédők.

A meghallgatás tárgya e vezető – alkotmányosan és nemzetközi jogilag is széles körben vitatott – ügyáthelyezési jogosultságával kapcsolatos jogi álláspontja. Állami szerv nyilatkozik tehát egy másik állami szerv előtt az állampolgárok alapvető jogait közvetlenül érintő kérdésben.

A meghallgatás tárgya és tartalma az érdekvédők szerint kétségkívül közügy, ezért nem annak nyilvánossága, hanem a közvélemény kizárása szorul igazolásra. Úgy vélik, csak akkor lenne védhető a nyilvánosság mellőzése, ha ezt kényszerítő ok, így például nemzetbiztonsági érdek vagy minősített adat védelme indokolná.

Közérdekű tartalma miatt a meghallgatás jegyzőkönyve a civil szervezetek szerint még mint döntés megalapozását szolgáló adat sem titkolható el, ezért – ha az elhangzottak nyilvánosságra hozatala elmarad – készek a jegyzőkönyv megismerhetősége érdekében az Alkotmánybírósághoz közérdekű adatigényléssel fordulni. Megjegyezik továbbá, hogy az Emberi Jogok Európai Bírósága egyszer már elmarasztalta a magyar Alkotmánybíróságot amiatt, hogy nem tette lehetővé a közérdekű információkhoz való szabad hozzáférést.