Nagy Navarro Balázs, a Televíziósok és Filmkészítők Független Szakszervezetének alelnöke, a demonstráció egy évvel ezelőtti elindítója keddi sajtótájékoztatóján közölte, a gyülekezési szabadság megsértésének alapos gyanúja, személyi szabadság korlátozásának alapos gyanúja, önbíráskodás alapos gyanúja miatt, valamint fizikai erőszak, kényszer alkalmazása és garázdaság miatt fordultak a rendőrséghez, miután állításuk szerint erőszakosan léptek fel ellenük a biztonsági emberek.

Közölte azt is, hogy eljárást fognak kezdeményezni a hatóságok tétlensége miatt is, miután a rendőrök nem intézkedtek a helyszínen.

Nagy Navarro beszámolt arról is, felhívást intéztek a magyar újságíró-társadalomhoz, s arra kérték a sajtót: "egyértelműen mondjon nemet a sajtószabadságért békésen harcolók ellen elkövetett erőszakra", és követelje a bűnösök felelősségre vonását. Az érdekképviseleti vezető határozottan visszautasította az MTVA azon kijelentését is, mely szerint nem történt erőszak az óbudai gyártóbázis előtt.

Az MTVA hétfőn közleményben tudatta, hogy kültéri fotókiállítást rendez be az épület B portájánál, ott, ahová másfél hete költöztek át a demonstrálók. Ezt követően a tiltakozók a rendőrség segítségét kérték, mert állításuk szerint több tucat biztonsági őr lépett fel ellenük.

Jogvédők a tétlen rendőrségről

A Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a szabadságjogokért jogvédő szervezetek szerint a rendőrség nem védi meg a békés gyülekezéshez való jogot. A két szervezet keddi közleménye szerint az MTVA a székháza előtt csaknem egy éve zajló tüntetés felszámolásához fogott hozzá, amikor két hete, halottak napja hajnalán mondvacsinált okokkal, erőszakkal arrébb költöztette a tüntetők sátrát, hétfő éjjel pedig szintén mondvacsinált okokkal megpróbálta konténerekkel körbezárni a területet. A rendőrség mindkét esetet tétlenül nézte.

A két szervezet emlékeztet arra, hogy az alapvető jogok biztosa már februárban megállapította, hogy a rendőrségnek akkor is fennáll az a kötelezettsége, hogy biztosítsa a békés gyülekezéshez való jog gyakorlását, ha formálisan nincs hatásköre eljárni. A biztos vizsgálatát az váltotta ki, hogy a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) épületéből tavaly karácsonykor folyamatos hangos zenét és éles reflektorfényt sugároztak a tüntetőkre. A rendőrség arra hivatkozott, hogy az éhségsztrájk magánterületen zajlik, ezért nem terjed ki az esetre a gyülekezési törvény hatálya.

Ezt az érvelést cáfolta meg az ombudsman, azt állítva, hogy a rendőrségnek proaktívan, a felek közötti egyeztetés elősegítésével hozzá kellett volna járulnia a helyzet rendezéséhez, a konkuráló jogok, a gyülekezési jog és a magántulajdonhoz való jog összehangolásához.

Ennek ellenére két héttel ezelőtt, amikor az MTVA biztonsági őrei rajtaütésszerűen áttették a tüntetők sátrát a magánterület szélére, a rendőrség nem tett semmit a tüntetőkkel szembeni erőszakos fellépés ellen. Sőt, végül azok ellen indított eljárást, akik az incidens hatására spontán szimpátiatüntetésre gyűltek össze a helyszínen.

Tegnap éjjel újból biztonsági őrök hada lepte el a területet, kordonokkal és konténerekkel igyekeztek körbebarikádozni a tüntetők sátrait, és egy részük sorfalat állva akadályozta meg, hogy a tüntetők bejussanak a gyülekezés egyik helyszínére.

Az incidensnek megint tanúja volt a rendőrség, és hosszú ideig nem avatkozott közbe, pedig azt Nagy Navarro Balázs, a gyülekezés szervezője többször kérte, illetve jelezte, hogy feljelentést tesz a helyszínen a biztonsági őrök ellen gyülekezési jog megsértése és más bűncselekmények gyanúja miatt.

A közúton fekvő egyik tüntető fölé állt biztonsági őrök a tüntetőt inzultálták, aki a lábán komoly sérüléseket szenvedett, a helyszínen a mentőknek kellett őt ellátni, és csak azért nem vitték kórházba, mert a tüntető attól tartott, hogy ha elmegy a mentővel, a tüntetés helyszínére már nem tud visszajutni a biztonsági őrök miatt.
A Társaság a Szabadságjogokért és a Magyar Helsinki Bizottság megítélése szerint a rendőrség ezzel az eljárásával megengedhetetlen mulasztást követett el. Érthetetlennek tartják: a rendőrség miből gondolja, hogy a békés gyülekezéshez való alkotmányos jog gyakorlását felülírhatják azok a kényelmi és esztétikai szempontok, amelyekre az MTVA hivatkozik.

Miért nem igazoltattak?

Még ha igaz is, hogy az MTVA érvényes területfoglalási engedéllyel rendelkezik, az nem lehet akadálya a gyülekezési jog gyakorlásának. Érthetetlen az is, hogy a rendőrség miért nem lépett fel akkor, amikor legalábbis a gyülekezési szabadság megsértésének, de egyéb bűncselekményeknek (kényszerítés, testi sértés) a gyanúja egyértelműen megállapítható. A rendőrségnek haladéktalanul igazoltatni kellett volna a gyülekezést megzavaró biztonsági őröket, a sérülés okozásával gyanúsítható személyeket elő kellett volna állítani. Ezt a tüntetők többszöri felszólítására sem tette meg, pedig hivatalból kellett volna eljárnia – olvasható a két szervezet közös közleményében.

A rendőrségnek a békés tüntetésekhez való hozzáállása mindig világosan megmutatja, hogy az állam hogyan viszonyul a szabadságjogokhoz. Az MTVA előtt sztrájkolók elleni erőszakos fellépésekkel kapcsolatos tétlensége nem ad lehetőséget más következtetésre, mint hogy a rendőrséget nem érdekli az Alaptörvényben mindenki számára biztosított békés gyülekezéshez való jog. Sőt, azzal, hogy az erőszakos fellépést nem akadályozta meg, valószínűleg a szolgálati kötelezettségét is megszegte.

A TASZ és a Helsinki Bizottság követeli, hogy a magyar rendőrség tegyen meg mindent annak érdekében, hogy a békés tüntetők joggyakorlását ne lehessen erőszakkal megakadályozni, valamint adjon magyarázatot az eddigi mulasztásaira!

Az MTVA is feljelentést tesz

Büntetőfeljelentést tesz, és több mint fél tucat eljárást indít az MTVA a Kunigunda úti gyártóbázisa előtt hétfőn és kedden történtek miatt. A demonstrálók ellen garázdaság és rendzavarás szabálysértése, rágalmazás, becsületsértés, jó hírnév megsértése, gyülekezési joggal való visszaélés és köztisztasági szabálysértések miatt fordul az MTVA a Fővárosi Törvényszékhez és egyéb érintett hatóságokhoz.

MSZP: olajozott hatalmi összjáték

A történtek nyomán közleményt adott ki az MSZP két politikusa, Lendvai Ildikó, aki az emberi jogi bizottság tagja, valamint Mandur László, aki a kulturális és sajtóbizottság tagja. Úgy fogalmaztak: "Ha valaki azt hinné, hogy az újabb Kunigunda úti botrány az MTVA magánakciója, téved. Ők csak szerzőtársak. A tüntetők ellen bevetett ócska trükköket tevékeny és olajozott hatalmi összjáték tette lehetővé."

Mint írták, a Halottak Napja éjszakájára időzített első akció után a parlament Kulturális és sajtó-, valamint az Emberi jogi bizottságában kezdeményezték az ügy napirendre vételét. Ennek nyomán a két bizottság tagjai írásos tájékoztatást kaptak az MTVA vezérigazgatójától. Ebből pedig kitűnik, hogyan mozdultak meg a közember számára elérhetetlen gyorsasággal, teljes csendben a hatalmi szervek.

Felidézték: a Lektorátus szeptember 13-i, pénteki hozzájárulása után a pénteket követő első munkanapon, hétfőn, szeptember 17-én a kerületi főépítész már írásba is adta támogató állásfoglalását. Nemigen akad állampolgár, akinek építési ügyét egyetlen munkanap alatt el is intézik! - jegyezték meg. Majd azzal folytatták: az MTVA szeptember 24-én benyújtotta az építésről szóló kötelező bejelentést az illetékes önkormányzati osztályhoz. És másnapra, szeptember 25-re meg is születik az engedélyt jelentő nyilvántartásba vétel.

A politikusok szerint a BRFK is meglepő gyorsasággal járt el. Sőt, mint írták, egyenesen visszamenőleges hatályú intézkedést hozott: október 31-én már október 30-tól szóló forgalomkorlátozást rendelt el a székház előtt, ráadásul úgy, hogy a jelzőtáblákat már 48 órával az október 30-i dátum előtt kellene elhelyezni.

Lendvai Ildikó és Mandur László szerint aligha csoda ezek után, hogy a hétfő esti újabb botrányra odavezényelt "szerencsétlen rendőrök teljesen tanácstalanok, és leginkább nem avatkoznak bele semmibe." A demonstrálók elüldözése azonban sem először, sem másodszor nem történhetett volna meg, ha a hatalom valódi birtokosai nem szentesítik előre az akciókat,  és nem ösztönzik a különböző szerveket a villámsebes, akár visszamenőleges döntéshozatalra - fogalmaztak.

Mindezek miatt az MSZP szükségesnek tartja, hogy a bizottságok, miután a demonstrálóktól is tájékoztatást kérnek, haladéktalanul tűzzék napirendre az immár két Kunigunda úti botrány megtárgyalását.