Az elmúlt héten a kormány bejelentette: Magyarország befogad egy volt guantánamói foglyot, akinek kijelölt tartózkodási helye lesz, amelyet csak felügyelettel hagyhat el.

Pardavi Márta, a Magyar Helsinki Bizottság társelnökekifejtette: még nem tudni pontosan, mit jelenthet ez a felügyelet, de befogadott státusszal rendelkezőknél mindig kijelölnek egy tartózkodási helyet. Ez többnyire a bevándorlási hivatal befogadó állomásait vagy nyírbátori közösségi szállását jelenti, de lehet magánszállás is - utóbbi esetben viszont a befogadottnak rendszeresen jelentkezni kell a hatóságnál.

A férfinak valószínűleg befogadott státuszt adnak, amely általánosságban nagyon alacsony szintű "védelmet" biztosít. Azok kapnak ilyen státuszt, akiket a hatóság nem ismer el menekültnek vagy oltalmazottnak, de származási országukba sem küldhetők vissza, mert ez sértené a kínzás tilalmát előíró nemzetközi emberi jogi egyezményeket és a magyar jogot is. 

Pardavi Márta közölte: az Egyesült Államok és Magyarország is aláírta azokat a nemzetközi emberi jogi egyezményeket, amelyek tiltják a kínzást, az embertelen vagy megalázó bánásmódot és büntetést. Egy állam e tilalmat akkor is megsérti, ha egy külföldit olyan országba küld vissza, ahol várhatóan kínzásnak lenne kitéve. Ezért szerepelhet a hivatalos közlésben az, hogy a volt guantánamói fogoly visszatérése saját hazájába "lehetetlen".

A befogadott státuszt a szakértő elmondása szerint az idegenrendészeti törvény szabályozza, ebben szerepel az is, hogy a  menekült vagy oltalmazott státusztól jelentősen eltér a tartalma is. A többi között külön engedélyt kell kérni a munkavállaláshoz, alig jogosít integrációs támogatásokra, így az államilag támogatott magyar nyelvi képzésre sem, és csak sürgős esetben biztosít térítésmentes egészségügyi ellátást. Úgy fogalmazott: "Ez egy átmenetinek tekintett státusz kevés integrációs lehetőséggel".

Ugyanakkor ezek az általános szabályok, azonban "rejtélyes", hogy ezek nem tűnnek érvényesnek a Guantánamóról érkező férfire, mivel ő a hírek szerint kétéves integrációs programban vesz majd részt.

A guantánamói fogoly befogadásáról szóló hírek nyilvánosságra kerülése után a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalnál az ügy részleteiről azt közölték, hogy ezzel kapcsolatban egyelőre nem kapott feladatokat a hivatal. Múlt héten Balázs Péter külügyminiszter is több kérdést kapott a guantanamói fogoly befogadásával kapcsolatban, de azokat akkor azzal hárította el, hogy ezekre a Nemzetbiztonsági Hivatal és az azt felügyelő tárca nélküli miniszter jogosult válaszolni. Kiemelte ugyanakkor a befogadás jelentős diplomáciai hozadékát. A Nemzetbiztonsági Hivatal viszont azt közölte, az ügyben egyelőre nem akar nyilatkozni.

Ez után Szollár Domokos kormányszóvivő elmondta: jelenleg ő az egyetlen, aki információt adhat a befogadási programról. Mint mondta: a nyilvánossággal azt sem tudják megosztani, kik döntenek arról, hogy az amerikaiak listájáról kit válasszanak ki.
"Ez nem kizárólag az NBH feladata lesz, az ügybe még többen is belefolynak majd" - mondta, hozzátéve: a listáról csakis az után választhatnak, ha már a befogadásra kijelölt személy teljes múltját behatóan megismerték.

Bajnai Gordon miniszterelnök múlt szerdán jelentette be, hogy Magyarország befogad egy valószínűleg palesztin állampolgárságú volt guantánamói foglyot. Mint mondta: a kormány "hosszú mérlegelés, alapos megfontolás, gondos előkészítés, alapos tárgyalások" után döntött arról, hogy Magyarország részt vesz a guantanamói fogolytábor bezárását és a foglyok társadalmi beilleszkedését elősegítő nemzetközi programban azzal, hogy - több más szövetséges országhoz hasonlóan - befogad egy volt guantánamói foglyot.

Szollár Domokos kormányszóvivő az ügy részleteire kitérve akkor azt is elmondta: a férfi várhatóan ez év utolsó negyedévében, vagyis októberben, novemberben vagy decemberben érkezik az országba. Az integrációs program első szakaszában a volt fogoly nem hagyhatja el az országot, és azon belül is kijelölt tartózkodási helye lesz. A férfi befogadott státuszba kerül, amelynek a viselkedési szabályait be kell tartania. A programban megpróbálnak a képzettségének megfelelő munkát találni számára, tanulni fog magyarul is és a lakhatását is biztosítja a kormány.

Guantánamón jelenleg több mint kétszáz embert őriznek, akik döntően arab országok állampolgárai. Sokuk már évek óta az amerikai börtöntábor lakója, néhányukat olyan módszerekkel vallatták, amelyek jogvédő csoportok szerint kínzásnak minősülnek. Barack Obama amerikai elnök január 22-én rendelte el a guantánamói katonai börtön egy éven belüli bezárását. A foglyok befogadásáról néhány héttel később több európai országgal, így Magyarországgal is tárgyalásokat kezdett az Egyesült Államok, és már több állam jelezte, hogy befogad néhány foglyot.