Terézváros polgármestere, Hassay Zsófia (Fidesz-KDNP) hétfőn jelentette be, hogy különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette elkövetésének megalapozott gyanúja miatt a BRFK vádemelést javasol az ügyészségnek tizenhárom egykori MSZP-SZDSZ-s VI. kerületi önkormányzati képviselő, valamint egy volt hivatali tisztségviselő ügyében. Az Andrássy út 47. szám alatti ingatlan 2004-es elidegenítése kapcsán a polgármester azt mondta: felbecsülhetetlen anyagi és erkölcsi kárt okoztak Terézvárosnak.

Gila Pál, az önkormányzat jogi képviselője indítványozta a gyanúsítottak ingó- és ingatlanvagyonának zár alá vételét. Közlése szerint az önkormányzat, mint sértett fél, bejelentette polgári jogi igényét a büntetőeljárásban megállapított mintegy 120 millió forintos kár megtérítésére.

Lövétei István közlése szerint országgyűlési képviselőt nem lehet felelősségre vonni a parlamentben leadott szavazatáért, de ez a szabály nem vonatkozik az önkormányzati képviselőkre. Mint mondta, téves az az elképzelés, hogy a helyi és országgyűlési képviselő funkciója megegyezik: amíg az országgyűlési képviselet az állami szuverenitás végső gyakorlása, addig a helyi képviselő-testület az önkormányzati szintre juttatott funkciókat látja el, relatív önállósággal.

Aggályos, hogy lefedheti-e, és ha igen, milyen értelemben a büntető törvénykönyv adott tényállását egy önkormányzati testületi döntés. Ez ugyanis nem teljesen ugyanaz, mintha egy hivatalban ülő tisztviselő a rendelkezésére álló sok pénzt használná fel úgy, hogy az a hűtlen kezelésnek minősülne. A helyi lakosságot megillető önkormányzati tulajdonról a képviselő-testület dönt, az értékesítés lehet racionális, az önkormányzati gazdálkodás "normális esete".

Adott esetben persze lehet hibás a döntés, de a választóvonal az, hogy az értékesítési döntés mennyiben tudatos károkozás és a közvagyonnak magánvagyonokká átforgatása. Nagyon nehéz ebben a kérdésben világosan állást foglalni - tette hozzá a szakértő. Lövétei megjegyezte: a terézvárosi ügyben a kérdés az, mennyiben merülhet fel, hogy fennáll a hűtlen kezelés büntetőjogi tényállása, ami szándékos bűncselekmény, és a bűncselekmény mögött tulajdonképpen a döntéshozó haszonszerzési szándéka van, még akkor is, ha ő kerülő úton jut ehhez a haszonhoz.

Ha ilyen van, az nyilvánvaló bűncselekmény, de rendkívül kétséges, hogy lehet ezt büntetőjogi eszközökkel megállapítani, bizonyítani, hacsak az elkövetők nem vallanak egymásra. Előfordulhat, hogy épp ezért vannak a VII. kerületi ingatlan-ügyben meggyanúsítottak hosszú ideje előzetes letartóztatásban, hátha egymásra vallanak.

Az alkotmányjogász szerint egy normális államszervezeti működésben - ahol biztosított az önkormányzatok gazdálkodásának ellenőrzése - elkerülhetők a terézvárosihoz és az erzsébetvárosihoz hasonló esetek. Felhívta a figyelmet arra: az önkormányzatok gazdasági ellenőrzése elvben az Állami Számvevőszék feladata, de a számvevőszék több mint húsz éve alatt nem valósult meg ennek hatékony kiépítése.

Emlékeztetett arra: a két világháború között a saját hivatal mellett a számvevőséggel - egy pénzügyi apparátussal - kellett jóváhagyatni a vagyongazdálkodási döntéseket, a törvényesség megőrzése érdekében. Az ÁSZ-nak azonban jelenleg nincs apparátusa arra, hogy rendszeresen ellenőrizze az önkormányzatokat, hogy azok érezzék, minden gazdasági döntésüket kontrollálják.

Kolláth: a kollektív döntés kizárja az egyéni felelősséget

A képviselő-testület döntésének lényegi jellemzője, hogy az egyéni akaratnyilvánítások "összeolvadnak kollektív döntéssé", és közhatalmi-helyi politikai döntés jelleget öltenek, mindez pedig kizárja az egyéni jogi felelősség megállapítását - mondta Kolláth György alkotmányjogász az MTI-nek a terézvárosi ingatlanüggyel kapcsolatban.

Verók István, a VI. kerület korábbi polgármestere, akit hűtlen kezeléssel gyanúsítanak az Andrássy út 47. szám alatti ingatlan eladása miatt, az önkormányzat nevében még 2009 elején fordult az Alkotmánybírósághoz, kérve annak megállapítását, hogy a helyi képviselők jogállása, függetlensége és felelősségi viszonyai terén mulasztásban megnyilvánuló alkotmánysértés tapasztalható. Az alkotmánybírósági beadványt Verók István mellett Kolláth György jegyezte ügyvédként.

Az alkotmányjogász kedden emlékeztetett: beadványukban azért kérték az alkotmánysértő mulasztás megállapítását, mert úgy vélik, a jogalkotó elmulasztotta megalkotni azokat a szabályokat, amelyek az önkormányzati képviselők felelősségét, illetve felelőtlenségét tisztázzák a testületi döntéshozatal során, illetve azt követően, a szavazati joguk gyakorlásához kapcsolódóan.

Az egyértelmű szabályozás hiányában a végrehajtó hatalom és az ügyészi büntetőjogi fellépés oldaláról drasztikusan sérülhet az önkormányzati autonómia, illetve a testületi döntéshozatalért viselt egyéni képviselői helytállási kötelezettség koncepcionálisan kidolgozatlan a magyar jogban - tette hozzá.

Emlékeztetett arra is: a helyi önkormányzat - a törvény keretei között - önállóan szabályozhatja, illetve egyedi ügyekben szabadon igazgathatja a feladat- és hatáskörébe tartozó helyi közügyeket, vagyis jogilag-hatáskörileg az önkormányzati autonómia széles körű és erőteljesen védett.

Felidézte, hogy az alkotmány szerint a helyi képviselő-testület "önkormányzati ügyekben önállóan szabályoz és igazgat, döntése kizárólag törvényességi okból vizsgálható felül", továbbá "gyakorolja az önkormányzati tulajdon tekintetében a tulajdonost megillető jogokat" és "az önkormányzat bevételeivel önállóan gazdálkodik, saját felelősségére vállalkozhat".

Így - mint a beadványban írták - a helyi önkormányzatok alapjogai egyenlőek, kötelezettségeik viszont eltérőek lehetnek, tehát elképzelhetetlen olyan "helytállási" szabályozás, amely a jogok - és a hozzájuk rendelt, értük viselt felelősség - minőségi különbözőségét intézményesítené község, város, kerület, főváros viszonylatában.

Az önkormányzati képviselők jogállásában - megítélése szerint - az a "kulcsprobléma", hogy a települési képviselők jogállásáról az Alkotmány nem, az önkormányzatokról szóló törvény pedig "meglehetősen szűkszavúan rendelkezik", azaz nincsenek kimunkált, tételes felelősségi szabályok e tisztség ellátása körében, csupán az összeférhetetlenség anyagi és eljárási normái adottak.

Felhívta a figyelmet arra is, hogy a jogszabály szerint a helyi önkormányzat gazdálkodásának biztonságáért a képviselő-testület felelős, de a gazdálkodás biztonsága és törvényessége rendszerint egymástól elszakíthatatlan, ezért is a jogszerű képviselő-testületi eljárás és döntéshozatal előmozdítására a jegyző köteles jelezni a képviselő-testületnek, a bizottságnak és a polgármesternek, ha a döntésüknél jogszabálysértést észlel.

Vagyis, a képviselő-testület döntésének lényegi jellemzője, hogy az egyéni akaratnyilvánítások "összeolvadnak kollektív döntéssé", s közhatalmi-helyi politikai döntés jelleget öltenek. Mindez intézményesen zárja ki, vagy teszi irreálissá az egyéni jogi felelősség megállapítását - szögezte le.

Kolláth György azzal kapcsolatban, hogy Verók Istvánt hűtlen kezeléssel gyanúsították meg, azt mondta, a hűtlen kezelés szándékos bűncselekmény, amelyet bizonyítania kell a hatóságnak.

Hozzáfűzte: nincs bűncselekmény jogellenesség nélkül, márpedig az önkormányzati döntés jogellenességét a közigazgatási hivatal - mai nevén kormányhivatal - állapíthatta volna meg, de ilyenre nem került sor a VI. kerületi ingatlaneladási ügyben.