A Debreceni Törvényszék ma nyilvános ülésen másodfokon döntött a közokirat-hamisítás bűntette miatt Juhászné Lévai Katalin volt szocialista parlamenti képviselő, a Hajdú-Bihar megyei közgyűlés egykori elnöke ellen indított büntetőügyben. A döntésről Veszprémyné Szajkó Márta törvényszéki szóvivő azt mondta: a büntető tanács az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta azzal, hogy a vádlott a bűncselekményt bűnsegédként követte el.

Mint korábban beszámoltunk róla: 2013 áprilisában bűnsegédként elkövetett közokirat-hamisítás bűntette miatt nem jogerősen megrovásban részesítette Juhászné Lévai Katalint a Debreceni Járásbíróság. Az ügy még 2003-ra nyúlik vissza, amikor a Hajdú-Bihar Megyei Fejlesztési Ügynökség az addig dolgozó könyvvizsgáló helyett egy kft.-t bízott meg a feladat ellátásával, a változást azonban nem vezették át a cégnyilvántartásban, mert - a társaság akkori ügyvezetője szerint - nem született határozat az ügyben. A problémát egy évvel később vették észre, így a változást 2004-es dátummal rögzítették.

Az eljárás során Juhászné Lévai Katalin - a területfejlesztési tanács elnökeként - úgynevezett "alapítói döntést" hozott, amikor a változás dátumát rögzítette. Az ügyész bűnsegédként elkövetett közokirat-hamisítás bűntettének elkövetésével vádolta meg. Erről Juhászné Lévai Katalin azt nyilatkozta: „a jogszerűség helyreállításáért tett cselekedet azt gondolom, Magyarországon nem büntethető, és nagyon bízom benne, hogy felmentő ítéletet hoz a bíróság, amennyiben nem, akkor Strasbourgban fogom keresni az igazságomat”.

A Debreceni Járásbíróság elsőfokú ítélete ellen a vádlott és védője jelentett be fellebbezést, ebben az ügyben született szerdán jogerős ítélet. Veszprémyné Szajkó Márta kifejtette: az indokolás szerint az elsőfokú bíróság a perbeli szabályokat betartotta, a bizonyítékokat elemezte, egymással ütköztette, és helytálló, megalapozott tényállást állapított meg. A másodfokú bíróság kiemelte: a cégnyilvántartásba valótlan adatok kerültek be, a vádlott tudta, hogy az általa aláírt „alapítói döntésben” nem a valós dátumok szerepeltek, hiszen az új könyvvizsgáló kinevezésére és a korábbi visszahívására ténylegesen egy évvel korábban került sor. 

Veszprémyné Szajkó Márta hozzátette: a Törvényszék az elsőfokú bíróság ítéletét a joghátrány alkalmazása körében szintén helytállónak találta. Az elsőfokú bíróság nagyfokú enyhítő körülményként értékelte, hogy a cselekmény elkövetése óta közel tíz év telt el, azzal egy hibát próbáltak - ha nem is megfelelően - orvosolni. A törványszék figyelembe vette a vádlott büntetlen előéletét, s a másodfokú bíróság egyetértett azzal is, hogy az elsőfokú bíróság a legenyhébb szankciót alkalmazta, s megrovást szabott ki.

A szóvivő végül közölte: a megrovás a törvény értelmében nem büntetés, hanem intézkedés. A megrovással a hatóság rosszallását fejezi ki, és az elkövetőt felhívja, hogy a jövőben tartózkodjék bűncselekmény elkövetésétől. A megrovás nem eredményez büntetett előéletet, de az intézkedést három évig nyilvántartják, ez idő alatt tehát a hatóságok tudomást szerezhetnek a korábbi büntetőeljárás eredményéről.