Hétfőn helybenhagyta a Fővárosi Ítélőtábla a Fővárosi Bíróság 2010 októberében kihirdetett ítéletét, amelyben felmentették az emberölés kísérletének vádja alól Josef Rohácot, és csak robbanóanyaggal visszaélésben mondták ki bűnösnek egy 15 évvel ezelőtt végrehajtott merényletkísérlet miatt. Az időközben több élet elleni bűncselekménnyel is meggyanúsított szlovák férfit még 2008-as prágai elfogása után gyanúsították meg azzal, hogy 1997 nyarán egy pokolgéppel meg akarta ölni Seres Zoltán vállalkozót, az éjszakai élet egyik akkori befolyásos alakját. 

Rohác a bíróságon

A 3,5 kiló Semtexet tartalmazó távirányítású bomba – amelynek a hatósugarát a szakértők 500 méterre becsülték, és amely, ha felrobban, 200 méteren belül mindenkit megölt volna – leesett Seres Bentley-jéről. Később egy ujjnyomtöredéket találtak a pokolgép belsejében, amiről azonban a szakértők csak két évvel később állapították meg, hogy Roháctól való. Ezt a vizsgálatot azonban finoman szólva hanyagul végezték. Nem készült jegyzőkönyv magáról az eljárásról, így utólag nem volt rekonstruálható, hogy ki és milyen eljárással rögzítette a perben bizonyítékként felhasznált nyomokat. Hiányos volt az eljárás fotódokumentációja is, és hogy teljes legyen Rohác és védőjének öröme, a perben az ügyész nem tudta bemutatni az ominózus szerkezetet.

Magát a robbanóanyagot közvetlenül a bomba megtalálása után, egy gyors mintavételt követően megsemmisítették, ám a távirányító és a gyújtószerkezetet meg kellett volna őrizni a tárgyalás végéig. A szerkezet azonban eltűnt a rendőrség bűnjelraktárából. Hosszú ideig senki nem tudta, hol lehet, mígnem már a perben egy tanúként kihallgatott tűzszerész át nem adta azt a bíróságnak. Máig tisztázatlan, hogy mikor és ki vitte ki a bűnjelraktárból és hogyan került a tűzszerészhez, pedig az ügyben fegyelmi eljárás és ügyészségi vizsgálat is indult.

Ilyen előzmények után a bíróság érhetően nem fogadta el bizonyítékként. Az pedig már csak hab volt a tortán, hogy a szakértőként kihallgatott tűzszerész kompetenciáját messze túllépve tényként közölte a bíróság előtt, hogy a szerkezet belsejében Josef rohác ujjnyomát találták meg, noha ő nem volt nyomszakértő.

Az ügyészség a nyilvánvalóan rossz kilátások ellenére vádat emelt Rohác ellen, ám a bíróság csak a robbanóanyaggal visszaélésben mondta ki bűnösnek, a Seres Zoltán sérelmére elkövetett emberölés kísérletét nem látta bizonyítottnak. Rohác első fokon két évet kapott, pontosan annyit, amennyit előzetesben töltött, így az ítélet kihirdetése után szabadon távozhatott a bíróságról. Hazament Szlovákiába, ám egy évvel később Magyarország újra kérte kiadatását. Előbb a Fenyő-gyilkosság, majd az 1998 nyarán négy halálos áldozatot követelő Aranykéz utcai merénylet gyanúsítottjaként hallgatták ki. Rohác valamennyi bűncselekmény elkövetését tagadja. Azt még nem tudni, milyen bizonyítékai vannak a rendőrségnek arra, hogy ő követte el a 15 éve megoldatlan bűncselekményeket. Csak remélni lehet, hogy azoknak az ügyeknek a tárgyi bizonyítékait jobban dokumentálták, és nem hordák haza mint valami ereklyéket az egykori szakértők.