Az LB indokolása szerint, míg 23-án délután nyilvánvalóan békétlenek voltak a demonstrálók, addig az nem bizonyosodott be az eljárás során, hogy már azt megelőzően is felfegyverkezett, erőszakos vagy fenyegető lett volna a tüntetés.

A közigazgatási pert Gonda László és mintegy másfél száz társa indította a Budapesti Rendőr-főkapitányság ellen, mert álláspontjuk szerint törvénysértő volt, amikor a rendőrség úgy határozott, hogy az 1956-os forradalom 50. évfordulóján feloszlatja az őszödi beszéd egy hónappal korábbi nyilvánosságra kerülése óta az Országház előtti Kossuth téren folyamatosan (a téren sátrakban lakó, ott főző, vécéző tüntetőkkel) zajló demonstrációt.

A rendőrség döntését akkor, illetve később a közigazgatási per során is azzal indokolta: megállapodtak a rendezvény szervezőivel, hogy tekintettel a nemzeti ünnepen a Kossuth térre várt mintegy félszáz védett személyre, 23-án hajnalban átvizsgálják a területet. Ennek során pedig emberi élet kioltására alkalmas, illetve veszélyes tárgyakat is találtak, például késeket, fejszéket, fémgolyókat és benzines zokniba töltött szenet, ezért feloszlatták a rendezvényt, kiürítették a területet.

Amikor az állami ünnepség után, aznap 15 óra körül a demonstrálók vissza akartak jönni a Kossuth térre, ismét oszlatás következett és az Alkotmány utcából a Bajcsy-Zsilinszky úton keresztül, részben a Deák tér felé tolták az egyre dühödtebb demonstrálókat, akik végül összekeveredtek az Astoriánál lezajlott Fidesz-nagygyűlés résztvevőivel. 

A Fővárosi Bíróság korábbi elsőfokú, jogerős ítéletével teljes egészében elutasította a tüntetők keresetét, azzal az indoklással, hogy a rendőrség jogszerűen döntött, hiszen a demonstráció résztvevői fel voltak fegyverkezve, s így az elvesztette békés jellegét.

A felpereseket képviselő Grespik László ügyvéd a jogerős ítélet elleni felülvizsgálati eljárásban a Legfelsőbb Bíróságon kedden többek között azzal érvelt: a kifogásolt tárgyak részben nélkülözhetetlenek voltak az életvitelszerű ott-tartózkodáshoz, hiszen "kés nélkül nem lehet kenyeret szelni, fejsze nélkül tűzifát aprítani".

Másfelől pedig  az ügyvéd szerint semmi nem bizonyította, hogy a demonstrálóknak bármiféle fenyegető, agresszív célja lett volna.

A strasbourgi emberi jogi bíróság gyakorlatára hivatkozva Grespik László hangsúlyozta: amíg békés a demonstráció, addig a rendőrségnek türelmesnek kell lennie. Ha pedig néhányan erőszakos cselekedeteket követnek el, akkor a rendőrségnek az a feladata, hogy a békétleneket elszigetelje, kiemelje a tömegből, nem pedig, hogy a békés többség gyülekezési jogát korlátozza. Különösen így van ez akkor, ha a provokáció veszélye is fennáll a hatalom részéről, azaz az állam fizetett emberei a demonstrálók közé vegyülve próbálják erőszakos tüntetés látszatát kelteni azért, hogy ürügyet kreáljanak a hatalommal szembeni békés demonstráció feloszlatására.

A tüntetők "a hazáért aggódtak, nem randalírozni akartak (...). Kérem, hogy egyszer a bíróság bízzon a saját népében! Csatlakozzon a strasbourgi gyakorlathoz és állítsa vissza az igazságot!" - fordult az LB öttagú tanácsához a tüntetők jogi képviselője.

Az LB a szóbeli indokolásában a hajnali oszlatás jogszerűtlenségével kapcsolatban azt emelte ki, hogy a veszélyesnek minősített tárgyak többségét a demonstrálók önként összegyűjtötték és átadták, továbbá az sem volt bizonyítható, hogy erőszakra készültek. Ugyanakkor az aznap délutáni Alkotmány utcai oszlatásnál az LB szerint a rendőrség már jogszerűen járt el, mert akkor nem voltak békések a tüntetők. Így tehát az LB részben adott helyt Gonda László és társai keresetének.

Az LB hangsúlyozta, hogy ebben az eljárásban nem vizsgálhatták az egyes, konkrét rendőri intézkedések jogszerűségét, csupán magát az oszlatásra vonatkozó döntést.

Gonda László a határozathozatalt követően újságírók előtt kártérítési pereket helyezett kilátásba, illetve  Gyurcsány Ferenc akkori kormányfőt nevezte meg a 2006-os rendőri erőszak legfőbb politikai felelősének.

Grespik László szerint felemás, egyensúlyozó ítéletet hozott az LB, "mintha valamilyen elvárásnak próbálna megfelelni, nem csupán a jog és az igazság követelményének". Így a 23-án délután elkövetett rendőri erőszak még mindig nem kaphatott jogorvoslatot, pedig a jogsértéseket vizsgáló parlamenti albizottság ülésein már számos, ezeket bizonyító tény került elő. 

Grespik László jelezte, hogy a strasbourgi bíróság elé viszik a 2006. október 23-i rendőri oszlatások ügyét.