A vád alapja, hogy a közpénzügyi államtitkár 2004 tavaszán jogellenesen adatokat gyűjtött a Somogy megyében 2001. évtől történt vadászatok ügyében – ismerteti az ügyészség közleményét az mno.hu. Keller László a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumtól, a Somogy Megyei Földművelésügyi Hivataltól, a Honvédelmi Minisztériumtól, az ÁPV Rt.-től, illetőleg a vadászati területeket üzemeltető gazdasági társaságoktól is különböző, a vadászatokhoz kapcsolódó okiratokat kért be.

A megkeresések az adatkérés célját nem tartalmazták, és ugyancsak nem tartalmaztak erre vonatkozóan jogszabályi felhívást.

A közlemény szerint az adatszolgáltatást a megkeresett szervezetek részben teljesítették, de – adatvédelmi okokból – több gazdálkodó, majd több állami szerv megtagadta a kért okiratok átadását. A közpénzügyi államtitkár ezen tevékenységét az adatvédelmi biztos vizsgálata is jogellenesnek találta.

A Keller által – az érintettek hozzájárulása nélkül – bekért vadászati naplók, trófeabírálati adatok olyan, a vizsgált vadászatokon részt vevő természetes személyekkel kapcsolatba hozható személyes adatokat tartalmaztak, amelyek alkalmasak voltak arra, hogy azokból az érintettek személyére, vadászati szokásaira, személyi kapcsolataira, anyagi helyzetére, esetleg gazdasági, politikai kapcsolatrendszerére lehessen következtetéseket levonni – olvasható az ügyészségi nyilatkozatban.

A személyes adatok megismerésére az elkövetéskor hatályos jogszabályok szerint a közpénzügyi államtitkár nem volt jogosult, az adatokat az érintettek hozzájárulása nélkül, jogszabályi felhatalmazás és törvényes cél hiányában kezelte – hívja fel a figyelmet az ügyészségi közlemény. 

Az adatokat a volt államtitkár hivatalos személyként, hivatalos eljárás során, a jogszerű hatósági eljárás látszatát keltve kérte be. Tette mindezt azzal a céllal, hogy azok alapján – hatáskörét túllépve – további jogtalan vizsgálódásokat, nyomozás jellegű tevékenységet folytasson, s annak eredményét jogosulatlanul politikai célokra felhasználhassa.

Az ezen eljáráshoz kapcsolódó sajtónyilvánosság az érintett gazdasági társaságok vonatkozásában az ügyfelek magatartásában megnyilvánuló bizalomvesztéssel járt, ami ezen cégeknek érdeksérelmet jelentett – állítja az ügyészség.

Az ügyészség már 2004-ben kezdeményezte a közpénzügyi államtitkár mentelmi jogának – e büntetőügy lefolytatása céljából történő – felfüggesztését, azonban az akkori országgyűlés a képviselő mentelmi jogát nem függesztette fel, így az eljárás vele szemben csak az országgyűlési képviselői megbízatásának (és vele együtt a mentelmi jogának) 2010-ben történt megszűnése után folytatódhatott.

Ilyen esetekben a bűncselekmény elévülése nyugszik, tehát a cselekmény azon az alapon nem tud elévülni, hogy a parlament valamely képviselőnek nem függeszti fel a mentelmi jogát.