Még nem hatályos – tehát hivatalosan nem létező – törvénymódosítást írt felül tavaly a parlament, ráadásul a korrekciót előbb kellett volna életbe léptetni, mint azt a rendelkezést, amelyet meg akartak változtatni. Az adózás rendjéről szóló törvény egy pontját ugyanis az egyes törvényeknek a központi költségvetésről szóló törvény megalapozásával összefüggő, valamint egyéb célú módosításáról szóló, december 23-án hatályba lépett salátatörvénnyel úgy változtatták meg, hogy a módosítani kívánt szabályozás csak idén januárban lépett hatályba.

A laikus számára ez jelentéktelen apróságnak tűnik, szakmai körökben viszont az ilyen lépéseket a jogbiztonság durva sérelmeként értékelik. Ráadásul a változás minden olyan vállalkozást érint, amelynek adószámát az adóhatóság korábban valamilyen okból jogerősen törölte – vagyis a cég működését gyakorlatilag ellehetetlenítette –, mert az érintettek a vitatható körülmények között született új szabályok szerint február 15-ig a határozat visszavonását kérhetik.

Korántsem elméleti kérdésről van tehát szó, hiszen vállalkozások sorának léte múlhat azon, hogy a jogalkotás során történt-e valamilyen törvénysértés. Ebből egyébként azért lett ügy, mert a CompLex Jogtár kiadója rigorózusan ragaszkodott a szabályokhoz, és az adózás rendjéről szóló törvény új változatát úgy tette közzé, hogy abból kimaradt az adószám visszavonásával kapcsolatos jogorvoslatra vonatkozó módosítás, amely a jogalkotási törvénnyel nehezen összhangba hozható módon született.

A Nemzetgazdasági Minisztérium főosztályvezetője levélben hívta fel a CompLex figyelmét arra, hogy egyes kiegészítő szabályok hiányoznak az adózás rendjéről szóló törvényből. A kiadó válaszában jelezte: egy tavaly novemberben elfogadott, de csak idén januártól hatályos jogszabályi rendelkezést nem lehet egy 2012. december 22-én kihirdetett és másnap életbe is léptetett törvénymódosítással felülírni. Akkor ugyanis nem volt még mit módosítani.

Tévesen értelmezik a helyzetet – reagált a szaktárca –, mert a kiegészítő norma „valóban december 23-án nem tudott hatályosulni”, idén januártól viszont igen. Figyelmeztettek ugyanakkor arra, hogy a törvény végleges változata „a hitelesnek tekinthető www.njt.hu honlapon elérhető Nemzeti Jogszabálytárban” a minisztérium értelmezésének megfelelő formában található meg.

„Hitelesnek egyedül a Magyar Közlöny tekinthető” – szögezte le a kiadó újabb válaszában a CompLex főszerkesztője, Jablonszky László. A hivatalos lapban megjelent dokumentumokból pedig nem vezethető le, hogy az adózás rendjéről szóló törvény a nemzetgazdasági tárca értelmezése szerinti formában lépett volna hatályba.

Jablonszky nem mondta ugyan ki, hogy egyértelműen kodifikációs hiba történt. Utalt rá: a jogalkotó pontatlanul fogalmazott – ha a salátatörvényben az „egészül ki” helyett, ami egy életbe léptetett jogszabályra utal, a „(3a)-(3c) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba” fordulat szerepel, nem lenne semmi gond –, de a jogi helyzet akkor is egyértelmű lenne, ha a hatályba léptető rendelkezések között jelzik, hogy az adózás rendjét érintő módosítás csak idén januárban lép hatályba.

Az viszont szerinte elfogadhatatlan, hogy a jogalkotói szándékra hivatkoznak, vagy arra, hogy a változás az adózók számára kedvezőbb helyzetet teremt. A megoldás ebben a helyzetben csak a hibás törvényszöveg parlament által elfogadott módosítása lehet, mert helyesbítésre – bár itt nyilvánvalóan a jogalkotó slendriánsága okozta a bajt – a jogszabályok hatályba lépése után nincs lehetőség.

A laikus számára mindez csak felesleges jogászkodásnak tűnhet, Jablonszky viszont úgy látja: „egyáltalán nem gondolom természetesnek, de sajnos megszokott és általános, hogy a különböző szolgáltatóknál eltér egymástól, olykor jelentősen, egy jogszabály szövege”. Ha pedig a Nemzeti Jogszabálytár – amely nem tekinthető közhiteles forrásnak –, illetve a CompLex sokak által használt adatbázisa között különbség van, a jogalkalmazónak egyetlen lehetősége, hogy a Magyar Közlönyben megjelent szövegek alapján próbálja kibogozni, hogy egy-egy jogszabálynak mi lehet a hatályos szövege.