Nem szükségszerű a tó szárazon tartása a műjégpálya hűtési rendszerének teljes felújítása alatt – derül ki Bartha László, a Városligeti Műjégpálya műszaki igazgatójának a városligeti vállalkozóknak írt leveléből. A munkálatok ugyanis elsősorban a gépházat és a pálya alatti technológiai alagutat érintik. Ez alól csak a födém tetején, a tómeder betonaljzatán kialakítandó két „kút” építése jelent kivételt, amelynek kereteit a tó mértékadó vízszintje fölé emelik, a tetejét pedig ráccsal fedik le. Ezen szerkezetek elkészülte után a tó feltölthető lenne, mert a többi munka így is elvégezhető. A tómeder szárazon tartása inkább a kivitelezőnek fontos, lévén így kényelmesebb és költséghatékonyabb a munkavégzés.

Különleges turistacsalogatás: csónakázótó víz nélkül Mirkó István / Népszabadság

A kivitelezői pályázat nyertesét egyébként a Fővárosi Közgyűlés –az illetékes közbeszerzési bizottság hatáskörét eseti jelleggel magához vonva – jelölte meg, érvénytelenné nyilvánítva a három másik pályázatot. Az EB Hungary Kft. közel 600 millió forintért végzi el a munkát. (A cég nemrég nyerte el a Száva és a Hungária kocsiszín fejlesztésére kiírt pályázatot, de rendre sikeresen szerepel a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt., illetve kerületi önkormányzatok tenderein is. Árbevétele három év alatt csaknem hétszeresére nőtt.)

A fővárosi önkormányzat a múlt héten közleményben tudatta: a nyár beköszöntével feltöltik a tavat. Ám ez egyáltalán nem biztos. A kivitelezővel kötött szerződés ugyanis négy hónapot biztosít a munkára, ami márciusi kezdéssel számolva akár júliusig elhúzódhat. Augusztus végén viszont mindenképpen leengedik a vizet, mivel szeptemberben kezdődik a fesztivál- és rendezvényszezon a Nemzeti Vágtával, amikor az üres tómederben abrakoltatják a lovakat. Ezt később különféle sport- és zenei rendezvények – sörfesztivál, streetballbajnokság stb. – követik. (Bár a betonteknő felerősíti a hangot, és a városháza egyszer már le is tiltotta a hangoskodást.) A fesztiválok között a pavilonok-színpadok bontása és építése uralja a tómedret. Nem éppen turistacsalogató látványosság.

A rendezvények viszont kétségtelenül sokat – a csónakáztatásnál legalábbis lényegesen többet – hoznak a bevételszűkében lévő fővárosi önkormányzatnak. Bár ezt turisztikai szakértők erősen vitatják, mondván: Budapest idegenforgalmi vonzerejének meghatározó eleme a Városliget, de nem egy poros-koszos betonteknővel a közepén. A látvány felára azonban kétségtelenül nem a fővárosnál csapódik le. A lecsapolás másik érve, hogy keringető-, illetve tisztítóberendezés híján nyár végére büdös posvánnyá válik a tó. A millenniumi ünnepségek idején ugyan idevezették a Rákos-patak vizét, aminek eredményeképpen gyakoribb lett a víz cserélődése, ám 1908-ban lebetonozták a medret, majd a patakból idevezető csövet is kiiktatták. De májustól októberig azért hullámzott a víz.

A vizes időszak azonban egyre rövidül. Tarlós István főpolgármester ugyan még az első kampányában megígérte, hogy ismét tükröződik majd a Vajdahunyad vára a tó vizében. Ez így is lett, csak éppen egyre rövidebb ideig. Holott a csónakázási lehetőség megteremtése szerepel a Budapesti Sportszolgáltató Központ alapító okiratában is. A Liget Budapest projekthez készített vadonatúj Városligeti építési szabályzat pedig külön passzusban foglalkozik a tóval, előírva a legalább egyméteres vízmélységet, illetve a Széchenyi-sziget körbecsónakázhatóságát.

Erről egyelőre szó sincs. Bár vállalkozói ötlet és terv ugyan több is lenne a fejlesztésre. Az erről készített javaslat már Szalay-Bobrovniczky Alexandra főpolgármester-helyettes asztalán van, ám az önkormányzat egyelőre arra vár, mi lesz a múzeumi negyedből.