2011-ben mindenkit összeszámolnak
Az unió fejlődése szempontjából a lisszaboni szerződés egy újabb mérföldkőnek számít: az integrációt magasabb szintre emeli, felgyorsítja a döntéshozatalt, megerősíti az unió értékeit - hangoztatta Balázs Péter a szerződést megerősítő írországi népszavazás kapcsán.
A külügyminiszter szerint Magyarország otthagyhatja keze nyomát az unión, hiszen Spanyolország és Belgium után hazánk lesz a harmadik tagállam, amelyik már az új rendszerben tölti be az elnökséget, az általunk meghonosított gyakorlat válhat szabállyá.
A lisszaboni szerződés lendületet adhat Európának - fogalmazott a külügyminiszter, megjegyezve, hogy az EU egy évtizede küzd a belső intézményi megújulás problémájával.
A külügyminiszteri felszólalásra reagálva minden frakció üdvözölte az írországi népszavazás eredményét.
Fidesz, KDNP: fejleszteni kell a vasutat!
A fideszes Fónagy János és a KDNP-s Molnár Béla is a vasút helyzetével, illetve a pályabezárásokról, üzemszünetekről szóló hírekkel foglalkozott felszólalásában.
A vasútvonalak bezárásával a kormány komoly gazdasági hátrányokat okoz, emellett tönkreteszi több százezer vidéken élő ember mindennapjait - fogalmazott Fónagy János.
Nehezményezte, hogy míg hatalmas végkielégítésekre van pénz, a vasút működtetésére nincs. Nem tönkretenni, hanem fejleszteni kell a vasúti közlekedést - mondta, hangsúlyozva: nem az a kérdés, most hányan utaznak vasúton, hanem hogy hányan választanák a vonatot, ha a szolgáltatások színvonala megfelelő lenne.
Molnár Béla (KDNP) szerint a kormány nem racionalizál, hanem csődbe viszi a vasutat, fejlesztés helyett átszerveznek, ami újabb lehetőséget teremt arra, hogy egyesek jelentős végkielégítéssel távozzanak.
Hónig Péter szakminiszter az egyes felszólalásokra adott válaszában elmondta, hogy halaszthatatlan a vasút átalakítása, a rendszer jelenlegi állapotában finanszírozhatatlan és fenntarthatatlan. Célként jelölte meg a hatékonyabb eszközkihasználást, a betartható menetrendet és az alágazatok összehangolását.
Szólt arról is, hogy vizsgálják a távozó vezetők szerződéseinek szabályszerűségét és etikusságát.
Akar-e a miniszter megálljt parancsolni a vasút rombolásának?
Tette fel a kérdést Németh Szilárd (Fidesz). Egész pontosan azt kérdezte a közlekedési tárca vezetőjétől, hogy akar-e, képes-e megálljt parancsolni a magyar vasút "esztelen és öncélú lerombolásának". A magyar kormány 2002 óta olyan közállapotokat teremtett, amelyek észérvekkel nem magyarázhatók. Kik és milyen hasznot húznak az átszervezésekből? - kérdezte, hozzátéve: a magyar vasút lecsúszásáért a kormányzat a felelős. A közvagyon szétlopásának sorába illenek a kormányzat legújabb lépései is - mondta.
Hónig Péter válaszában azt mondta, hogy ma Magyarországon száz emberből három utazik vonaton, s az utasok 15 százaléka vált teljes árú jegyet. Ez nem bevételcentrikus rendszer, ezt át kell alakítani. A párhuzamosságok megszüntetése érdekében kezdték meg az átalakításokat - mondta, kiemelve: nincs ez másként Európa "boldogabbik" felében sem. Nem vasútvonalak felszámolásában, hanem fenntartható közösségi közlekedési rendszer megteremtésében gondolkodnak - mondta. Kitért arra is, hogy a MÁV évtizedek óta alulfinanszírozott, hatalmas adósságállományt görget maga előtt, a felelősség tehát megoszlik.
A képviselő a választ nem fogadta el, mondván nem a kérdéseire válaszolt a miniszter, a parlament viszont 179 igen 154 nem és 6 tartózkodó szavazattal jóváhagyta.
Mi lett a vasútfejlesztésre felvett uniós forrásokkal?
Ezt kérdezte Latorcai János kereszténydemokrata képviselő. A szakpolitikus hozzászólásában arról beszélt, nincs kormányzati akarat arra, hogy az árutömeg jelentős részét ne közúton, hanem a vasúton szállítsák. Lassú a kiszolgálás, riasztóan magas a pályadíj összege, a 7 600 km hosszú pályán mintegy 4 000 kilométeren lassú jelzés van.
Kitért arra is, hogy döbbenettel szembesültek azzal, a kormányzat 40 milliárdot kíván megvonni a vasúttól a jövő évi büdzsében. Jól működő országban nélkülözhetetlen a jól működő vasút - mutatott rá.
Hónig Péter szakminiszter úgy válaszolt, hogy a magyar közlekedéspolitikai koncepció a vasúti közlekedés arányának megőrzését tűzte ki célul, azaz, hogy minél több árut szállítsanak vasúton.
Az európai vasúti pályadíjakat tekintve az újonnan csatlakozók közül Magyarországon a legalacsonyabbak a díjak - közölte.
A képviselő a választ nem fogadta el, a parlament viszont 174 igen, 152 nem és 7 tartózkodással jóváhagyta.
Túléli-e az agrárium a válságot?
Herbály Imre (MSZP) elkanyarodva a sínektől azt kérdezte az agrártárca vezetőjétől, hogy túléli-e az agrárium a gazdasági, pénzügyi válságot. Csökkent az élelmiszerek iránti kereslet, romlott a költségvetési egyensúly, a hitelhez jutás megnehezedett, veszélybe került a finanszírozás - hívta fel a figyelmet. A válság hatására több mezőgazdasági ágazatban krízis alakult ki. A képviselő példaként a gabonaipart és tejipart említette. Uniós szintű intézkedések nem elegendőek a problémák kezelésére - mondta.
Mit tesznek a tragikus helyzetű termelők megsegítésére? - kérdezte.
Gőgös Zoltán a tárca államtitkára azt mondta, hogy az idei év elég nehéznek tűnik a mezőgazdaságban, a legfontosabb feladat ezért a likviditás fenntartása. Jelenleg öt hitelkonstrukció működik az ágazaton belül, ennek eddig mintegy felét kötötték le - tette hozzá. Azt látni, hogy az e célra szánt ötmilliárd forint kevés lesz, a keret várhatóan bővül majd - közölte. Emellett előre hozott kifizetésekkel mintegy 120-130 milliárd forint "friss pénz" kerülhet az ágazatba.
A képviselő a választ elfogadta.
Költségvetés 30 órában
Az Országgyűlés az interpellációk előtt döntött arról is, hogy 30 órás időkeretben tárgyalják a jövő évi költségvetést, illetve az ezt megalapozó egyes törvények módosítását négy óra negyven perces időkeretben vitatják meg.
Népszámlálás
A Ház a kormánypárti és szabad demokrata képviselők 192 igen, 1 nem szavazatával, valamint 155 ellenzéki képviselő tartózkodása mellett döntött a népszámlálást elrendelő törvényjavaslat elfogadásáról. A teljes körű megkérdezésen alapuló népszámlálást 2011 őszén tartják, az adatfelvételt 2011. október 1je és november 30. között kell végrehajtani. A népszámlálás során az adatszolgáltatás a természetes személyek, a lakások, valamint az intézetek bizonyos adatköreinek összeírására terjed ki.
Országos Rádió és Televízió Testület
Az Országgyűlés a kormánypárti és szabad demokrata képviselők 174 igen, illetve az ellenzéki képviselők 156 nem szavazata, továbbá 16 tartózkodás mellett elfogadta az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) 2008. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot. A testület tavaly mintegy 25 milliárd forintos költségvetési forrásból gazdálkodhatott, amit teljes egészében ki is használt, ugyanakkor az előirányzott 473,5 millió forintos kötbérből és bírságból csak mintegy 135 millió forintot tudott beszedni.
Alapfokozatú végzettség
A honatyák egy ellenszavazat ellenében elfogadták a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló törvény módosításáról szóló törvényjavaslatot. A jogszabály-változtatás lehetővé teszi, hogy a nem egyetemi szintű felsőoktatási intézményekben szerzett felsőfokú végzettségeket alapfokozatként lehessen elismerni.
Digitális írástudás
A parlament 195 igen, 155 nem szavazattal, illetve 2 tartózkodás mellett elfogadta a Magyar Bálint (SZDSZ) és Gúr Nándor (MSZP) által előterjesztett, a felnőttképzésről szóló törvénynek az élethosszig tartó tanulás feltételeinek biztosítása érdekében történő módosítását. A jogszabály a digitális írástudás elsajátítására irányuló képzési feltételeket tartalmazza.
