Jelentés: intézményesült rasszizmus a magyar igazságszolgáltatásban
A Minority Rights Group (MRG) nemzetközi kisebbségvédő szervezet szerint még mindig nem megfelelő a roma közösség védelme a "fokozódó erőszakkal szemben" Magyarországon. A jogvédő szervezet a gyűlölet-bűncselekményekről készített 2014-es jelentésében több európai országot vizsgált.
A szervezet a jelentés Magyarországgal foglalkozó részében elismerően írt arról, hogy a 2008-2009-es romagyilkosságok miatt négy embert elítéltek. Megemlítik azonban, hogy a gyilkosságok gyanúsítottjait csak a kilencedik támadás után fogták el, és a tárgyalás 28 hónapig tartott.
Az MRG szerint ugyanakkor a rendőrség "nem igazán" nyomoz hatékonyan azon bűncselekmények ügyében, amelyekben romák az áldozatok. Ez abból is látszik, hogy - mint írták - nem reagált megfelelően a szélsőséges, félkatonai szervezetek gyöngyöspatai "járőrözésére" 2011-ben, amikor a roma közösség volt a célpontja a heteken át tartó durva bánásmódnak és megfélemlítésnek.
A jelentésben kitértek arra, hogy meglehetősen gyorsan folynak azok az eljárások, amelyekben romákat vádolnak "magyarellenes" bűncselekményekkel. Az egyik ilyen eset 2009-ben - nem sokkal a romagyilkosságok után - történt: kilenc roma férfit vádoltak meg azzal, hogy "magyarellenes bűncselekményt" követtek el, amikor botokkal megtámadtak egy autót, amelyről úgy hitték, szkinhedek ülnek benne. Mint írták, az autóban ülők - akik közül az egyiknek valóban volt kötődése rasszista csoportokhoz - kisebb sérüléseket szenvedtek. Az MRG szerint habár nem volt hiteles bizonyíték, azzal vádolták meg a romákat, hogy "gyűlölet-bűncselekményt követtek el magyarok ellen". Első fokon a bíróság börtönbüntetést szabott ki, másodfokon ugyanakkor ezt nem látták bizonyítottnak.
A nemzetközi szervezet kiemelte: míg ebben az ügyben a másodfokú ítélet összhangban áll a nemzetközi szabályozással, egy másik, hasonló esetben, a 2013 szeptemberében született másodfokú ítélet helybenhagyta az elsőfokú döntést.
Az MRG szerint "az intézményesült rasszizmus az egyik legvalószínűbb oka a magyar igazságszolgáltatás kettős mércéjének".
Megjegyezték: a Legfelsőbb Bíróság 2011-es döntése alapján a rasszista szervezetek, így a szkinhed csoportok elleni bűncselekményeket nem lehet gyűlölet-bűncselekménynek tekinteni.
Jelentésében a szervezet más európai országokra is kitért, például Bulgáriára, Franciaországra, Görögországra, Ukrajnára és Nagy-Britanniára. A jelentés alapján a menekültek, bevándorlók, zsidók, muszlimok és romák vannak leginkább kitéve a gyűlölet-bűncselekményeknek. Több országban a gazdasági válság következményeiért is a kisebbségeket okolják az emberek. Megítélésük szerint gyakori probléma, hogy az áldozatok nem tudják, kihez fordulhatnának, továbbá az is előfordul - például Magyarországon -, hogy a gyűlölet-bűncselekmények elleni szabályozást éppen a kisebbségek ellen használják, ahelyett, hogy a védelmükben alkalmaznák.
Az MRG szerint ugyanakkor a rendőrség "nem igazán" nyomoz hatékonyan azon bűncselekmények ügyében, amelyekben romák az áldozatok. Ez abból is látszik, hogy - mint írták - nem reagált megfelelően a szélsőséges, félkatonai szervezetek gyöngyöspatai "járőrözésére" 2011-ben, amikor a roma közösség volt a célpontja a heteken át tartó durva bánásmódnak és megfélemlítésnek.
A jelentésben kitértek arra, hogy meglehetősen gyorsan folynak azok az eljárások, amelyekben romákat vádolnak "magyarellenes" bűncselekményekkel. Az egyik ilyen eset 2009-ben - nem sokkal a romagyilkosságok után - történt: kilenc roma férfit vádoltak meg azzal, hogy "magyarellenes bűncselekményt" követtek el, amikor botokkal megtámadtak egy autót, amelyről úgy hitték, szkinhedek ülnek benne. Mint írták, az autóban ülők - akik közül az egyiknek valóban volt kötődése rasszista csoportokhoz - kisebb sérüléseket szenvedtek. Az MRG szerint habár nem volt hiteles bizonyíték, azzal vádolták meg a romákat, hogy "gyűlölet-bűncselekményt követtek el magyarok ellen". Első fokon a bíróság börtönbüntetést szabott ki, másodfokon ugyanakkor ezt nem látták bizonyítottnak.
A nemzetközi szervezet kiemelte: míg ebben az ügyben a másodfokú ítélet összhangban áll a nemzetközi szabályozással, egy másik, hasonló esetben, a 2013 szeptemberében született másodfokú ítélet helybenhagyta az elsőfokú döntést.
Az MRG szerint "az intézményesült rasszizmus az egyik legvalószínűbb oka a magyar igazságszolgáltatás kettős mércéjének".
Megjegyezték: a Legfelsőbb Bíróság 2011-es döntése alapján a rasszista szervezetek, így a szkinhed csoportok elleni bűncselekményeket nem lehet gyűlölet-bűncselekménynek tekinteni.
Jelentésében a szervezet más európai országokra is kitért, például Bulgáriára, Franciaországra, Görögországra, Ukrajnára és Nagy-Britanniára. A jelentés alapján a menekültek, bevándorlók, zsidók, muszlimok és romák vannak leginkább kitéve a gyűlölet-bűncselekményeknek. Több országban a gazdasági válság következményeiért is a kisebbségeket okolják az emberek. Megítélésük szerint gyakori probléma, hogy az áldozatok nem tudják, kihez fordulhatnának, továbbá az is előfordul - például Magyarországon -, hogy a gyűlölet-bűncselekmények elleni szabályozást éppen a kisebbségek ellen használják, ahelyett, hogy a védelmükben alkalmaznák.
