Jeladóval követik nyomon a vadludak mozgását
A vadludak három faja fordul elő tömegesen hazánkban, amelyek közül csak a nyári lúd (Anser anser) költ is itt (innen a neve), míg a vetési lúd (Anser fabalis) és a nagy lilik (Anser albifrons) fészkelőhelyei messze északon, Szibériában találhatók. Miután a fiókák röpképessé válnak, a madarak elindulnak, hogy a telet a melegebb éghajlatú vidékeken vészeljék át.
Az északi ludaknak három jelentősebb európai vonulási útvonala van, amelyek közül az úgynevezett atlantit évek óta kutatják holland és német madarászok. A madarak a tengerpartot követve nagyjából Hollandiáig repülnek el. A középső útvonal a Kárpát-medencén halad át, illetve ér véget. Nagyobb vizes élőhelyeink, például a Fertő-tó, a Hortobágy, a Kis-Balaton, a tatai Öreg-tó nyújtanak pihenő- és táplálkozóhelyet a madaraknak. A legkeletibb útvonal, amely a Duna-deltában ér véget, a legkevésbé kutatott.
November végén egy holland-magyar együttműködés keretén belül egy nagy lilik családot jelöltek meg holland és magyar szakemberek a Fertő-tónál. Az együttműködő partnerek a holland Alterra kutatóintézet, a Nyugat-magyarországi Egyetem, a Fertő-Hanság Nemzeti Park valamint a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület. A Gyula névre keresztelt gúnárra GPS-es jeladó került, míg a tojóra és a két fiatalra messziről leolvasható színes nyakgyűrű - tájékoztatta hétfőn a Fertő-Hanság Nemzeti Part az MTI-t.
Gyula a műholdról háromnaponta érkező jelekből ítélve hamarosan elvált családjától, és többek közt Pápa és Mosonmagyaróvár környékére is ellátogatott, míg a család többi tagja a Fertő mellett maradt, rendszeresen látták őket a madarászok. Úgy tűnt, a család széthullik, mivel a tojó egy-másfél hete több alkalommal is a fiatalok nélkül, egyedül került szem elé.
A napokban azonban Gyula visszatért a Fertő-tó mellé, és a család újra egyesült, mind a négyen együtt mozogtak a Fertő-Hanság Nemzeti Park Mekszikópuszta elnevezésű területén. A valódi izgalmak pedig csak most következnek: március közepe tájt a madarak elindulnak vissza 4-5000 kilométerre fekvő költőhelyükre. Gyula mozgását a http://www.blessgans.de/index.php?id=499&L=1 oldalon lehet nyomon követni.