Januártól jön az új KRESZ

Január elsejétől mintegy 60 ponton módosulnak a KRESZ-szabályok - jelentette be Szollár Domokos kormányszóvivő csütörtökön a budapesti Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeumban tartott kihelyezett sajtótájékoztatón.

A változások elsősorban a védtelen közlekedők, a gyalogosok és a kerékpárosok biztonságát javítják, de a motorkerékpárosok és az autósok közlekedésének szabályait is érintik. A kormányszóvivő közölte: a gyalogosok védelme érdekében ezentúl a gyalogátkelőhelyeket a vasúti átjárókhoz hasonlóan lehet majd megközelíteni. Ha szükséges, táblával kell elérni, hogy a zebra felé tartó autósok csak olyan tempóban haladhassanak, hogy még előtte képesek legyenek megállni, ugyanis sok közút baleset történik a zebrákon.

A biciklis közlekedésben bevezetik a "nyitott kerékpársáv" fogalmát, és lehetővé teszik, hogy a kerékpárok egyirányú utcába is behajtsanak a forgalommal szemben, vagy előremenjenek a piros lámpánál (az útburkolatra felfestik az ezt engedélyező jelet). Megszűnik a szoros jobbra tartási kötelezettségük is. Januártól a biciklisek, ha a kerékpársávot gyalogosok is használhatják, legfeljebb 20 kilométeres óránkénti sebességgel haladhatnak, míg sisakot viselve, lakott területen kívül maximum 50-nel közlekedhetnek.

Az új rendelkezés a motorosok közlekedését is érinti: használhatják a buszsávot, a piros lámpáknál előre sorolhatnak az autók elé, és ezt útburkolati jellel is jelzik majd.

Az autósok közlekedését segíti majd, hogy jövőre közúti jelzőtáblákkal jelzik a traffipaxok helyét, és egységes sebességhatárt vezetnek be minden közúton a 3500 kilogrammnál nem nehezebb járművek számára. A maximális sebesség autópályán továbbra is 130 kilométer lehet óránként, míg lakott területen legfeljebb 50-nel lehet közlekedni. Az autópályákon bevezetik az elektronikus táblákat, például a torlódás veszélyére figyelmeztetető táblát is. Újdonság, hogy ezentúl úgynevezett környezetvédelmi zónákat jelző táblákat is kihelyeznek, amelybe autósok csak külön meghatározott rendelkezések lapján hajthatnak be.

Az új szabályozás pontosítja az iskolabusz fogalmát, és bővíti a gyermekszállítás biztonsági követelményeit is.

Szollár Domokos kérdésre válaszolva közölte: a jogszabályváltozásra tájékoztató kampánnyal is felhívják a figyelmet, de megjegyezte, önmagában a rendelkezés "finomhangolása" nem elegendő ahhoz, hogy kevesebb baleset történjen a közutakon, ehhez morális változásra van szükség.

A jogszabályváltozás csütörtöktől elérhető a közlekedési tárca honlapján.

Éljen január elseje! Énekszó és tánc köszöntse...

Szögezzük le: bringázni jó dolog. Önmagában a kerékpározással tehát nincs semmi baj, mint ahogy a nagyvárosi biciklizés is támogatandó. Csakhogy: a januári változtatás egyik fő elemével egy meglévő rossz, eddig is balesveszélyes gyakorlatot szentesít a jogalkotó. Gondolkodás nélkül meghajolva a kritikus tömeg óhaja előtt, tejlesíti annak legbolondabb követelését. Másképp ugyanis nehezen értékelhető az, hogy januártól immár jogszerűen kerekezhetnek az egyirányú utcákban, szemben a forgalommal. Önmagában talán még ez sem lenne probléma, ha az utakon csupán lineáris mozgásssal közlekedne mindenki, autós, motoros, biciklis, gyalogos. Csahogy a nagyváros nem autópálya vagy országút. A nagyvárosban bizony rengeteg kereszteződés van, rengeteg jobbkezes és rengeteg egyirányú utcával, melyeken sokszor és sokan kanyarodnak. Nos, ha mindez együtt adott, az autós (lévén STOP-tábla nem állítja meg) lassan, "csorogva" araszol a kereszteződésben, jobbra néz, hogy meggyőződjön: kell-e elsőbbséget adnia. Ha nem, már fordul is balra. Miközben onnan egy biciklis érkezik az úttesten. Vajon a jobbkéz-szabály ez esetben rá is vonatkozik majd? Mert ha nem, a világon elsőként sikerült bevezetnünk a balkéz-szabályt is - legalábbis az autósok számára, akik ezentúl egy ilyen kereszteződésben jobbra is balra is tekerhetik majd a nyakukat, elkerülendő egy ütközést.

Eszement előírás.

Pláne úgy, hogy alapvető kérdést nem tisztáz az új KRESZ. Tudniillik a kerékpár státuszát. Egy ilyen bátor - fejét a homokba fúró - jogalkotónak ugyanis, mint jelen kodifikusseregünk, azt kellett volna legelőször is eldöntenie: a bicikli, mint olyan gyalogosnak vagy járműnek minősül-e. Mert ha utóbbi - s ez tűnik elfogadhatóbbnak -, akkor azt, aki a nyeregében ül, nem csak annak megfelelő jogok illetik meg, de kötelezettségek is terhelik. A gyalogos például általában nem mehet az úttesten, rá tehát - az előző példát alapul véve - nem kell számítani balról. A kerékpáros viszont tekerhet az úttesten úgy, hogy nincs felelsőségbiztosítása, szemben az autóssal. Egy bringás - járműként funkcionálva, de gyalogosként számon tartva - hiába is okoz kárt egy felelőtlen, és rossz pillanatban, rosszul meghozott döntésével, az autós legfeljebb éveken át tartó polgári pereskedéssel érvényesítheti akár több százezer forintos kárigényét. Szerencse, ha csak a tükrét törik le. Egy autóstól jól és logikusan szabályozott keretek között maradéktalanul elvárható a körültekintő vezetés.

Ez a helyzet azonban a legkevésbé sem logikus. Viszont igencsak tisztázatlan; adódik tehát a kérdés: ha úttsten - szintén a példánkat alapul véve - nem jöhet se jármű, se gyalogos, mire föl a kivétel? Miért is kellene bármely autósnak a nem létező balkéz-szabályt kötelezően alkalmazniai az úttsten egy "gyalogjárművel" szemben? Egy olyannal, melynek sofőrje semmilyen felelősséggel nem tartozik: még csak a jogosítványát sem lehet bevonni. Nem történt más, mint hogy egy lilaködös apparátus képtelen volt a felelős, a jogviszonyokat korrektül rendező gondolkodásra. Viszont az autósokat sikerül olyan helyzetbe hoznia, amilyenbe nem szabadna. Egyik közlekedő érdekében sem.

Éljen január elseje! Énekszó és tánc köszöntse! Kálmán Attila

Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.