Január 16-án ülhetünk fel először fonódó villamosra
A BKK úgy fogalmazott, hogy a villamoshálózatnak a Széll Kálmán tér felújításával összehangolt, 2014 ősze óta tartó kiépítése az elmúlt évtizedek egyik legjelentősebb budai kötöttpályás közlekedésfejlesztési beruházása.
A fejlesztés eredményeként a budai villamosvonalak "több évtized után újra egységes hálózatot alkotnak", és új, átszállásmentes kapcsolatok jönnek létre Észak-, Közép- és Dél-Buda között. A megújult vonalakon vadonatúj, akadálymentes CAF-villamosok is közlekednek majd.
A korábbi 17-es villamosvonalat egyesítették a 19-es, a 41-es és a 61-es vonalakkal, így észak-déli irányban egész Budát átszelő vonalak jöttek létre. Óbudáról átszállásmentes, kötöttpályás kapcsolat épült ki a Batthyány tér, a Széll Kálmán tér, a BAH-csomópont, a Móricz Zsigmond körtér, Albertfalva, valamint Kelenföld felé.
A budai fonódó projekt keretében nemcsak a villamosvonalakat kötötték össze, de komplexen felújították a meglévő Frankel Leó utcai és Bécsi úti villamosvonalat is a Margit hídtól egészen a Tímár utcáig. A rekonstrukció eredményeként ezen a szakaszon korszerűsödött a vonal áramellátása, a villamospálya teljesen átépült, a Bécsi út és a Frankel Leó utca is új út- és járdaburkolatot kapott, továbbá felújították az ott húzódó közműveket.
A villamosvonal felújítása érintette a környező tereket és zöldfelületeket is. A közúti csomópontok átalakításával az eddig kettéosztott Zsigmond térből egy új, könnyebben átjárható, nagyméretű park jött létre. Városképi elemekkel is gazdagodott a fejlesztési terület: a környéken utcabútorokat és növényeket telepítettek.
A budai fonódó villamos az Új Széchenyi Terv Közlekedési Operatív Programjának segítségével európai uniós és hazai forrásból épült meg, összesen 15,9 milliárd forintból.
A változó villamos- és buszközlekedést a BKK külön közleményében hamarosan részletesen ismerteti - tették hozzá.
