„Magyarországon a költségvetéssel kapcsolatos kérdéseknek még a felvetése is sokszor egy szűk politikai elit előjoga. Maguk a költségvetési dokumentumok mind szerkezetükben, mind nyelvezetükben annyira bonyolultak, hogy elolvasásuktól még azok is elriadnak, akiknek dönteniük kell róluk. A hétköznapi ember számára fontos és értelmezhető információk jelentős része nem elérhető, ami pedig elérhető, az nem értelmezhető. Ennek változnia kell, ha azt szeretnénk, hogy a társadalom minél nagyobb részének véleménye becsatornázódjon a költségvetési vitába” – írják az érintettek a „Civilek a költségvetésről” projekt elindításának okairól. Az önkéntesek azért rágták át magukat a büdzsé tervezetén, hogy a lehető legtöbb döntéshozóhoz és választópolgárhoz eljusson civil szervezetek szakmai véleménye a kormány 2016. évi költségvetési törvényjavaslatáról, megpróbálva befolyásolni annak végleges tartalmát.

A Gyerekesély Egyesület úgy látja, hogy a törvényjavaslat alapján a családtámogatási rendszer egyes elemeire több pénzt költ az állam, mint idén, ám a többlet főként a jobb helyzetű családok támogatását szolgálja, miközben az alacsonyabb jövedelműek számára csak a közfoglalkoztatás marad. A szegény családok költségvetésében jelentős tételnek számító családi pótlék és a gyes összege 2016-ban sem emelkedik, reálértékükből így tovább veszítenek.

Az Energiaklub arra hívta fel a figyelmet, hogy 2016-ban 113 milliárd forint költségvetési pénz jut a tervezett paksi atomerőmű építésének előkészületeire – négyszer annyi, mint amennyi a 2015-ös költségvetésben ugyanerre a célra szerepel. Az idei 28 milliárd forintból még nem fizetnek az orosz szerződés alapján fővállalkozói díjat, viszont például 857 millió forint megy el kommunikációra (reklámokra és egyéb propagandára), teljesen fölöslegesen, hiszen egy már eldöntött állami beruházásról van szó. Az Energiaklub adatigényléssel fordult a Miniszterelnökséghez, amelyben többek között azt szeretné megtudni, hogy a 2016-ra tervezett 113 milliárd forintnak mekkora része az orosz–magyar szerződés szerinti a Roszatom számára fizetendő fővállalkozói díj, és mekkora összegű orosz hitelt tervez lehívni a kormány 2016-ban.

Az Oktatói Hálózat a központi költségvetés tervét elsősorban a felsőoktatás finanszírozási helyzete szempontjából vizsgálta meg. Legfontosabb észrevételük, hogy a kormányzat a benyújtott számok alapján nem tekinti stratégiai ágazatnak a felsőoktatást, az elmúlt években elvont támogatást nem adja vissza a szektornak, így az állami források szintje még mindig a 2009. évi nívó alatt marad. Furcsállják, hogy a Nemzeti Közszolgálati Egyetem lényegesen magasabb arányú állami támogatásban részesül a felsőoktatási szektor többi részéhez képest, ám ennek indoklásával adós maradt a kormányzat.

– Sajnálattal tapasztaltuk, hogy a kutatás-fejlesztés legfontosabb hazai forrását adó Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap költségvetésének átláthatósága csökkent az alap jelentős részének a központi költségvetésbe irányításával – írják.

Az Esélyt a hátrányos helyzetű gyerekeknek és a Romaversitas azt állapította meg, hogy a magyar állam a rendelkezésére álló forrásokból nem egyenlő módon finanszírozza a különböző típusú iskolafenntartók által működtetett intézményeit és ezáltal nem biztosítja a gyerekek közötti esélyegyenlőséget. Az állami intézményekre vonatkozó adatok a többi intézmény adataival nem összehasonlíthatók, de a Klik még a rá vonatkozó adatszolgáltatási előírásoknak sem képes eleget tenni. – Nem biztosítható a közpénzekkel való felelős gazdálkodás, ha éppen a költséghatékonyság növelése érdekében létrehozott állami intézmény nem képes a hatékonyság méréséhez elengedhetetlen adatok előállítására – hangsúlyozzák.

Az egyházi fenntartású intézményekkel azonos finanszírozási feltételek esetén a civil fenntartású intézményeket összességében 15-20 milliárd forinttal magasabb állami támogatás illetné meg. Azokból az állami feladatokból, amelyek esetében a civilek nem kerülnek hátrányba (vagyis ahol vízszintes a pálya) a civilek ugyanannyit vállalnak, mint az egyházak. Ahol viszont nem egyenlők a feltételek, a civilek az egyházhoz képest fele annyi feladatot látnak el, viszont csak 15 százaléknak megfelelő állami támogatást kapnak. Az Esélyt a hátrányos helyzetű gyerekeknek és a Romaversitas azt javasolja, hogy 2016-tól szűnjön meg a különféle iskolafenntartók közti megkülönböztetés: a civilek is legyenek jogosultak a kiegészítő támogatásokra, vagy pedig a kiegészítő támogatás épüljön be az alapszintű támogatásba.