Beperelte az NKH-t az Alstom
A budapesti 2-es és 4-es metróvonalra szánt metrókocsik gyártására szerződött francia Alstom cég makacsul tagadja, hogy pereskedni szeretne. Közleményeiben rendre a tárgyalások folytatását hangoztatja. A tettek azonban másról beszélnek. Elsőként francia bírósághoz fordult a BKV-val 2006-ban kötött szállítói szerződés felmondási körülményeinek vizsgálatát kérve.
A francia cég szerint a magyar partner szerződésbontása jogtalan, így a bankgaranciák lehívása is jogtalan lenne. Ezt megakadályozandó, kérelmet nyújtott be a nanterre-i bírósághoz, amely megtiltotta a 129 millió euró lehívását a felek gyorsított eljárásban való meghallgatásáig. Az Alstom a hír kiszivárgása után is váltig állította: inkább egyezkedne.
Kocsis István, a BKV vezérigazgatója október 20-án mondta fel az Alstom vállalatcsoporthoz tartozó Budapest Metropolis Konzorciummal az M2 és az M4 metrószerelvényeinek szállítására vonatkozó szerződését, miután a francia szállító másodszor is elbukott a Nemzeti Közlekedési Hatóság vizsgáján, így a már legyártott metrókocsik nem állíthatók forgalomba Magyarországon.
A franciák meglepődtek az NKH döntésén, majd a BKV gyors szerződésbontásán, de siettek leszögezni: tárgyalni szeretnének. Először a város vezetőivel találkoztak, majd bejelentkeztek az NKH-hoz is.
S közben pert indítottak franciaországban, majd október 25-én keresetet nyújtottak be a Fővárosi Bírósághoz a budapesti 2-es metróvonalra tervezett jármű fékberendezésére vonatkozó felmentési, illetve típusengedély-kérelmük elutasítása miatt.
Ezek után felkeresték az NKH vezetőit. Az egyeztetésen szó sem esett a bírósági felülvizsgálati kérelemről. A találkozón az NKH illetékesei ismét elmondták az Alstom képviselőinek, hogy a típusengedély csak akkor adható ki, ha a gyártó a jogerős határozatban foglalt hiányosságokat megszűnteti és a jármű megfelel a hatályos jogszabályoknak.
Az Alstom szerint szerelvényeik műszaki paraméterei teljes mértékben megfelelnek az uniós biztonsági előírásoknak. Az NKH ezzel szemben azt állítja, hogy a kocsik fékrendszere jelenlegi állapotában sem a hazai jogszabályokban, sem a nemzetközi szabványnak nem felel meg. A kettő ugyanis megegyezik.
Típusengedélyt egyébként is csak új eljárás során adhatnak ki. Az Alstom azonban ezidáig nem nyújtott be ilyen irányú kérelmet. Inkább pert indított. S még az sem kizárt, hogy nyer. A bíróság ugyanis aligha képes saját maga megítélni a fékrendszer biztonsági fokát, így független - értsd: a korábbi eljárásokban még nem szerepelt - szakértőt rendel ki.
Csakhogy Magyarországon nem sok speciális fékszakértő dolgozik. A meglévőktől már kértek szakvéleményt az előző körökben, így könnyen előfordulhat, hogy az újonnan felkért szakember nem a fékrendszerek specialistája. Márpedig a finom különbségek nem mindenki számára értelmezhetőek. Csakhogy ezeken a látszólag apró eltéréseken 1040 ember élete múlhat. Ennyit képes ugyanis egyszerre szállítani egy Metropolis szerelvény. Az Alstom pedig mindmáig nem tudott olyan dokumentációt prezentálni, amely próbafutásokon igazolta volna a fékrendszer hibátlan működését.
Az NKH elutasító határozatának megsemmisítése önmagában nem lenne több, mint visszatérés a kiinduló pontra. A típusengedélyt, majd ezt követően az üzembe helyezési engedélyt csak a jogszabályoknak megfelelő szerelvényekre adhatja ki a hatóság. Ehhez azonban az Alstomnak taktikát kellen váltania és az ügyvédek helyett a járműfejlesztésre költenie.
