Az alaptörvény április 1-ján hatályba lépett negyedik módosítása egyes rendelkezéseinek végrehajtására újabb törvénytervezeteket nyújtott be a kormány a múlt pénteken. Mindhárom előterjesztésben vannak olyan pontok, amelyeket az Alkotmánybíróság (AB) alaptörvény-ellenesnek talált. Ebben egyébként nincs semmi újdonság, hiszen a közelmúltban elfogadott választási eljárási törvénynek a politikai hirdetésekkel kapcsolatos szabályai is nyilvánvalóan ellentétesek az AB határozatával, de a korábban kifogásolt rendelkezést időközben beemelték az alkotmányba. A testület így a törvényt sem kifogásolhatja többé.

Most is valami hasonló történik. Az alkotmánybírák megsemmisíttették a szabálysértési törvénynek a hajléktalanok szankcionálására, az egyházi törvénynek az egyházak elismerésére vonatkozó szabályait, illetve – igaz, csak formai okokból – a hallgatói szerződésről szóló kormányrendeletet is. A röghöz kötést később a nemzeti felsőoktatási törvényben szabályozták, ami az ombudsman indítványa alapján ismét az AB elé került, de a bírák erről még nem döntöttek.

Április 1-jétől az alaptörvény lehetővé teszi, hogy az önkormányzatok meghatározzák azokat a területeket, amelyeken a „közrend, a közbiztonság, a közegészség és a kulturális értékek védelme érdekében” megtiltják „az életvitelszerűen megvalósuló közterületi tartózkodást”. A szabálysértési törvényhez beterjesztett módosító indítvány szerint azokat a hajléktalanokat, akik felszólítás ellenére sem hagyják el a számukra tiltott területet, közérdekű munka büntetéssel sújthatják. Ha valaki nem akarna majd dolgozni, pénzbírságra számíthatna, s ha nem fizetne – vagy ha hat hónapon belül harmadjára intézkednének vele szemben –, akkor a szankció szabálysértési elzárás is lehet.

Az egyházi törvény esetében az AB kimondta: alaptörvény-ellenes, hogy a korábbi egyházak e jogállásukat elveszítették. A testület szerint ugyanakkor az egyházi státus parlamenti szavazás útján történő elismerése politikai alapon meghozott döntésekhez vezethet. Az alaptörvény negyedik módosítása szerint az egyházként történő elismerés továbbra is az országgyűlés feladata marad, ám pontosítják az eljárási szabályokat, és a parlament döntése ellen jogorvoslati lehetőséget biztosítanak. A tervezet szerint az AB – az érintett szervezet indítványa alapján – vizsgálhatná az egyházként történő elismerésre irányuló, elutasító határozattal végződő eljárás törvényességét.

A hallgatói szerződések körül hosszú ideje vita folyik, de a biztonság kedvéért a röghöz kötés lehetőségét is belefoglalták az alaptörvény utolsó módosításába. A pénteki javaslat szerint viszont már nem hallgatói szerződésről van szó, hanem a felsőoktatásban „az állami (rész)ösztöndíjjal támogatott képzésre besorolt jelentkező a beiratkozáskor nyilatkozik a képzés feltételeinek vállalásáról”.

Ez nagyjából ugyanazt jelenti, mint a korábbi rögöz kötés, hiszen az államilag finanszírozott hallgatóknak a diploma megszerzését követő húsz éven belül a tanulmányaik időtartamának megfelelő ideig Magyarországon kell dolgozniuk. Aki később nem tesz eleget a nyilatkozatban vállaltaknak, attól a képzés költségeit – ráadásul a mindenkori éves inflációval növelt mértékben – adók módjára be fogják majd hajtani. Mentesül viszont e kötelezettség alól, aki legalább három gyermeket szül.