Az LMP véleménye szerint a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló törvény tervezett módosítása arra szolgál, hogy azáltal ellehetetlenítsék Tétényi Éva esztergomi polgármester munkáját - írta Szilágyi Péter LMP-s politikus szombaton a távirati irodához eljuttatott közleményében.

A parlament önkormányzati és területfejlesztési bizottságának LMP-s tagja arra hívja fel a figyelmet, hogy két kormánypárti képviselő, Kósa Lajos és Habis László ezen a héten egy olyan, „visszamenőleges hatályú javaslatot” nyújtott be az Országgyűlésnek, amelyik a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló törvényt módosítaná. Szilágyi Péter meglátása szerint a módosítás lehetővé tenné, hogy a helyi adósságrendezési eljárás megindítását utólag jogszerűtlennek nyilvánítsák. A politikus hangsúlyozza, hogy a most beadott törvénymódosítás értelmében még arra is lehetőség lenne, hogy az utólag jogszerűtlennek minősülő adósságrendezési kezdeményezés miatt a város jelenlegi polgármesterét akár egymillió forintos bírsággal is sújtsák.

Szilágyi emlékeztet arra, hogy a beterjesztők szerint a mostani módosítás célja a képviselőtestületek hatáskörének erősítése azáltal, hogy adósságrendezési eljárást csak képviselőtestületi döntéssel vagy a hitelezők által lehessen kezdeményezni. Az LMP-s politikus viszont úgy véli, hogy a módosítás nyomán a folyamatban levő ügyek is „célkeresztbe kerülhetnek, az igazi cél nyilvánvalóan az esztergomi polgármester ellehetetlenítése”. Mint ismert, Esztergom fizetőképességének helyreállítása érdekében korábban Tétényi Éva adósságrendezési eljárást kezdeményzett az esztergomi önkormányzat ellen, egyúttal megvétózta a Fidesz-többségű képviselő-testületnek azt a határozatát, amely további hitelfelvételekkel tette volna rendbe a település gazdálkodását.

A Szilágyi által kifogásolt törvénymódosítással a Fidesz már másodszor szabná Esztergomra a jogalkotást. Mint ismert, korábban Lázár János fideszes frakcióvezető nyújtott be egy olyan módosító indítványt az alaptörvényhez - az LMP által Lex Esztergomnak elkeresztelt módosításról van szó -, amelynek nyomán ma az új alkotmány lehetővé teszi, hogy ha valamilyen oknál fogva működésképtelenné válik egy önkormányzat, akkor a képviselő-testület helyett a megyei, vagy a fővárosi kormányhivatal hozhat döntéseket.