„Csatáry Lászlót 1945-ben, Veszprémben letartóztatták, majd Pécsen 20 év letöltendő börtönbüntetésre ítélték. Csatáry már a tárgyalás előtt megszökött” – állította a hvg.hu-nak Balassa Zoltán, kassai történész és újságíró. A hírportál emlékeztet: a 97 éves Csatáry László ellen a Simon Wiesenthal központ 2011 őszén tett feljelentést. A központ szerint Csatáry emberiség elleni bűncselekményt követett el, amikor 1944-ben a kassai gettó parancsnokaként közreműködött közel tizenhatezer zsidó deportálásában. Júliusban a The Sun újságírói budai lakásában azonosították az idős férfit, aki ekkor már a Wiesenthal központ náci háborús bűnösöket tartalmazó listájának első helyén állt.

A hvg.hu cikke hozzáteszi: a budapesti ügyészség nem sokkal ezután házi őrizetbe helyezte Csatáryt és nyomozást indított ellene. A volt gettóparancsnokot július 31-én kihallgatták a Budapesti Nyomozó Ügyészségen, Csatárytagadta az ellene felhozott vádakat.

„Hogy miképpen sikerült Csatárynak Veszprémből megszöknie, azt egyelőre homály fedi”– mondta a hírportálnak Balassa Zoltán. Eddig azt lehetett tudni, hogy Csatáry László az orosz megszállás elől 1944-ben a német csapatokkal együtt menekült el Kassáról, majd a háború után hamis személyazonossággal, magát jugoszláv állampolgárnak kiadva Kanadába költözött. Balassa Zoltán az akkori csehszlovák hírügynökség archívumában talált egy 1945 június 24-i tudósítást, ami azt írta, hogy Veszprémben letartóztatták Csatáry László rendőrkapitányt. Eszerint viszont nem távozhatott 1944-ben Magyarországról. „Érdekes, hogy a letartóztatásról az akkori Magyar Távirati Iroda (MTI) nem adott ki közleményt, ugyanakkor a veszprémi rendőrségen ebből az időből valamilyen erre vonatkozó iratnak léteznie kell ugyanúgy, mint a pécsi bíróságon, illetve levéltárban”– mondta Balassa a hvg.hu cikke szerint.

A kassai történész szerint, Görög Arthur, a kassai Zsidó Tanács tagja és a gettó túlélője is megemlékezik Csatáryról az 1960-as években megjelent írásaiban. Ezekből is az derül ki, hogy a volt gettóparancsnokot 1945-ban Veszprémben letartóztatták, majd 20 év börtönbüntetésre ítélték Pécsen. Görög munkája, 1991-ben megjelent Izraelben is A kassai zsidóság története és gallériája címen. Ebben a munkában megismétli a pécsi ítéletre vonatkozó szöveget, továbbá megemlékezik Csatáry kegyetlenségéről is. „Csatáry gyakran keresett fel bennünket és folytonos rikoltozásával és korbácsa hadonászásával rémítgette a szegény porig süllyedt áldozatokat. Ha pedig úri kedvtelése úgy tartotta, akkor még rájuk is sújtott, és a bestia nem tett különbséget férfi és nő között"– írja Görög Arthur.

A Csatáry László elleni vizsgálatban az eddigi legfontosabb bizonyítéknak az 1948-as kassai per tekinthető, ahol a volt gettóparancsnokot távollétében halálra ítélték. Korábban arról szóló hírek láttak napvilágot, hogy a szlovák levéltárakban nincs nyoma a rendőrparancsnok elítélésének, június 26-án azonban előkerült a per teljes jegyzőkönyve a halálos ítélettel és több szemtanú terhelő vallomásával. A tanúk beszámolói egyértelműen alátámasztják Csatáry bűnösségét és azt, hogy olyanokat is deportáltatott, akikre nem vonatkozott a kitelepítési parancs, vagy mozgásképtelenek voltak – emlékeztet a hírportál.

Csatáry tagadja, hogy gettóparancsnok lett volna, ám az Országos Széchenyi Könyvtár aprónyomtatvány gyűjteményében talált 1944. május elsején keltezett hirdetmény egyértelműen alátámasztja, hogy ez mégis így volt. A korabeli „plakát” elrendeli Kassa területén a „zsidófajú egyének” elkülönítését és megállapítja a gettó területét, a hirdetmény alján szerepel Csatáry László neve is – derül ki az Index augusztus 1-i cikkéből.

Az eddigieken túl, ha valóban sikerülne bebizonyítani, hogy Pécsen is elítélték az egykori rendőrfogalmazót, akkor ez alátámaszthatja bűnösségét, továbbá a Magyarországon lévő korabeli dokumentumokból új fejlemények is kiderülhetnek – olvasható a hvg.hu hírportálon.