A nyomozati vallomások szerint az ügyeletes diszpécser 12 óra 23 perckor értesült a gátszakadásról, de nem értesítette sem a tűzoltóságot, sem a rendőrséget vagy a katasztrófavédelmet. Először 12 óra 41 perckor telefonált – 8 perc elteltével –, és a MÁV ajkai állomásfőnökét hívta, majd a timföldgyár különböző részlegeit kezdte el értesíteni a gyár leállításáról.

A két diszpécsert halált okozó gondatlan közveszélyokozással vádolják, és terhükre róják azt is, hogy a vasútállomást is késve értesítették. Az ellene felhozott vádakat a negyedrendű vádlott, Sz. Tibor ügyeletes diszpécser és felettese, a tizenötödrendű vádlott B. Antal vezető diszpécser is tagadta.

Az ügyeletes diszpécser – akinek munkaköri leírása szerint kötelessége katasztrófa esetén értesíteni a hatóságokat – nyomozati vallomása szerint 12:45-ig "semmilyen hatóságot nem értesített", csak az ajkai vasútállomást hívta. "Azt hittem, hogy mivel hétfőn a gyár minden vezetője benn van, majd ők értesítik a hatóságokat" – hangzott el. Negyed egykor a gyár egyik részlegéről hívták azzal, hogy "nem jön retúrvíz", azaz a szivattyúk nem szállítanak vizet a vörösiszap-tározóból. Ekkor megpróbálta felhívni P. Sándor szivattyúkezelőt, akit nem ért el telefonon, csak 12:23-kor a mobilján. Tőle tudta meg, hogy a X-es tározó gátja kiszakadt, ezt az információt L. Lászlótól, a hidrátgyár termelési vezetőjétől is megkapta. Felolvasott vallomása szerint azzal védekezett, hogy a kapott információk alapján üzemzavarként kezelte a helyzetet, mert áramszünet miatt a szivattyúk máskor is leálltak. A gátszakadásról felettesét, B. Antal vezető diszpécsert tájékoztatta, akivel közösen keresni kezdték a hatóságok számait, de nem találták. A negyedrendű vádlottat L. László, a hidrátgyár termelési vezetője – aki a nyolcadrendű vádlott – is hívta telefonon a hatóságok értesítése végett, és D. József divízióigazgató is érdeklődött, hogy intézik-e a dolgokat. Elhangzott, hogy ezalatt ő a gyár leállítását értette, erre válaszolt igenlően.

A tizenötödrendű vádlott B. Antal vezető diszpécser a bíróságon azt mondta: a vezető diszpécser önállóan végzi munkáját, az előírások szerint nincs riasztási kötelezettsége. A felolvasott vallomása szerint amikor az ügyeletes diszpécsertől értesült a gátszakadásról, tovább végezte "szokásos napi tevékenységét", mivel Sz. Tibor azt mondta, "nekem nem kell tennem semmit."

Mindketten megerősítették: a katasztrófavédelmi terv "kéznél volt" az ügyeletes diszpécseri irodában, ebben kezdték keresni a telefonszámokat, amit később – nagyjából 12:50-kor – L. László megérkezésekor abbahagytak, mivel ő átvette tőlük az irányítást, és a környezetvédelmi felelőst kérte a hatóságok értesítésére.

A vád szerint amikor a diszpécserek értesültek a gátszakadásról, nem tettek semmilyen intézkedést, nem értesítették sem a hatóságokat, sem a vezetőket és a külső szervezeteket, amivel a katasztrófa következményeit enyhíthették volna; ezért a vád ellenük halált előidéző gondatlan közveszélyokozás. A vezető diszpécsert emellett gondatlanságból elkövetett környezetkárosítással és természetkárosítással is megvádolták.

Az ügyészség a Mal Zrt. ajkai telephelyén, a X-es számú vörösiszap-tároló kazettájánál 2010 októberében bekövetkezett gátszakadás ügyében több bűncselekmény miatt emelt vádat 15 ember ellen. Az ügy elsőrendű vádlottja B. Zoltán, az ajkai timföldgyár vezérigazgatója, a másodrendű vádlott D. József vezérigazgató-helyettes, a harmadrendű vádlott F. Józsefné környezetvédelmi felelős. A vádlottak között több divízióvezető és igazgató mellett környezetvédelmi felelősök és diszpécserek vannak.