Az ajánlóívekről, az ajánlás folyamatáról, valamint a politikai hirdetések és reklámok közzétételéről fogadott el iránymutatásokat a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) vasárnap délutáni ülésén. Iránymutatások kiadására azért van szükség, mert megváltoztak a választási jogszabályok, továbbá az új törvényben megszűnt az állásfoglalás intézménye, és helyét az iránymutatás váltotta fel.

Mind a korábbi, mind pedig az új intézmény nem kötelező érvényű, ám a választási szervek jogalkalmazását elősegíti, és a kettő közötti különbség abban áll, hogy utóbbit már nem kell megjelentetni a Magyar Közlönyben, csak az NVB honlapján.

Az ajánlóívekről és az ajánlás folyamatáról kiadott iránymutatásban egyebek mellett az áll, hogy az ajánlóívről (ami a korábbi ajánlószelvény intézményét váltotta fel) kitöltetlen állapotban sem lehet másolatot készíteni, továbbá hogy a másolt ajánlóíven szereplő ajánlás érvénytelen, függetlenül a másolás módjától.

A dokumentumban - utalva a munkahelyi ajánlásgyűjtés törvényi tilalmára - az is szerepel: a jogszabály nem zárja ki, hogy a jelölő szervezet székházában az ajánlásgyűjtést megszervezze, azonban azzal a kitétellel, hogy az ott dolgozók sem gyűjtőként, sem pedig aláíróként nem vehetnek részt a gyűjtésben.

Az iránymutatás harmadik pontja szerint az ajánlás érvényességének és hitelességének elengedhetetlen feltétele a saját kezű aláírás, a többi adat az ajánló választópolgár jelenlétében másképp is rávezethető az ajánlóívre. A nevének saját kezű aláírására képtelen (testi fogyatékossággal élő vagy írástudatlan) választópolgár az ajánlóívet a választási iroda vezetője, tagja, valamint bíróság, közjegyző előtt láthatja el kézjegyével. A választópolgár kézjegyét a választási iroda hivatalos személyként eljáró vezetője vagy tagja, valamint a bíróság, illetőleg a közjegyző hitelesíti.

Az NVB álláspontja szerint ajánlóív benyújtására a jelölt bejelentését követően is lehetőség van, azonban legkésőbb a jelölt bejelentésére rendelkezésre álló határidő lejártáig a rendelkezésre bocsátott összes ajánlóívet át kell adni a választási irodának.

A dokumentum szerint amennyiben a jelölt bejelentése a határidő lejártát megelőzően történik, és az illetékes választási bizottság a megfelelő számú érvényes ajánlás hiánya okán visszautasítja a jelölt nyilvántartásba vételét, ugyanazon jelölt ismételt bejelentése esetén további ajánlóívek leadása lehetséges, ez esetben az érvényes ajánlások számába a korábban leadott összes érvényes ajánlást is bele kell számolni.

Az NVB szerint a jelölt, jelölő szervezet az ajánlóívekről másolatot nem készíthet, és a rajtuk szereplő adatokat választói adatbázis készítésére vagy egyéb célból nem használhatja fel, továbbá az ajánlásokat a választási iroda ellenőrzi.

Aki nem szerepel az ÁSZ-listán, még ingyen sem tehet közzé politikai hirdetést

A testület másik, vasárnap kiadott iránymutatása a politikai hirdetések és reklámok közzétételét érinti. A jogszabályt idézve azt írták, sajtótermék politikai hirdetést kizárólag ellenérték fejében tehet közzé, a közzététel további feltétele, hogy a sajtótermék hirdetési szolgáltatásainak árjegyzéke az Állami Számvevőszék nyilvántartásában szerepeljen. Mindebből az NVB szerint következik, hogy a bejelentési kötelezettségre vonatkozó határidő elmulasztása esetén politikai hirdetés közzétételére nincs lehetőség abban az esetben sem, ha a sajtótermék ingyenesen, ellenérték nélkül kívánja biztosítani a politikai hirdetés közzétételét.

A politikai hirdetés megjelentetésével kapcsolatban emlékeztettek a jogszabályra, ami szerint az valamely jelölő szervezet vagy független jelölt népszerűsítését szolgáló, támogatására ösztönző, illetve azok nevét, célját, tevékenységét, jelszavát, emblémáját népszerűsítő médiatartalom.

Utaltak arra is, hogy politikai hirdetés közzététele megrendelés alapján lehetséges, amelynek tartalmát a megrendelő határozza meg, azért a sajtótermék szerkesztői felelősséggel nem tartozik. Minden más médiatartalom, amelyért a sajtótermék szerkesztői felelősséggel tartozik, nem minősül politikai hirdetésnek.

Az állásfoglalás harmadik pontjában az áll, hogy a helyi és körzeti médiaszolgáltatókra a választási eljárási törvényben lefektetett általános szabályok alkalmazandók, mely alapján azok kizárólag egyenlő feltételek mellett, ellenszolgáltatás nélkül tehetnek közzé politikai reklámot.

A helyi és körzeti médiaszolgáltatókat politikai reklám közzétételére vonatkozó bejelentési kötelezettség nem terheli, és a fent hivatkozott jogszabályi rendelkezések betartása mellett időtartambeli és idősávbeli korlátozás nélkül közvetíthetnek politikai reklámot.

Mehetünk-e szavazni szervezetten, busszal?

Az NVB várhatóan a következő hetekben még több iránymutatást is elfogad, így például a választópolgárok szállításával kapcsolatban. A vasárnapi ülésen ez utóbbival kapcsolatban többen is azt vetették fel, hogy a választási irodáknak nincs - és korábban sem volt - törvényi felhatalmazásuk arra, hogy a választókat autóbuszokkal a szavazókörökbe szállítsanak.

Ezzel arra utaltak, hogy korábban az egyik megyei választási iroda kérdéssel fordult a Nemzeti Választási Irodához (NVI) az új törvényi szabályozással kapcsolatban, ami megtiltotta a választók szervezett szállítását. A területi választási iroda akkor azt is jelezte, korábban gyakorlat volt náluk, hogy a kiterjedt települések távolabbi pontjaira autóbuszokat küldtek, hogy megkönnyítsék a szavazóhelyiségekhez való eljutást. (Mozgóurnát csak a mozgásukban korlátozott választópolgárok kérhetnek, azok nem, akik távol laknak a szavazóhelyiségektől.)

Az NVB az ülésen tájékoztatást kapott az NVI-től arról is, hogy várhatóan egy parlamenti listás mandátumot kell majd kiadnia. Ezzel (ki nem mondva) utaltak Simon Gábor szocialista képviselő korábbi - a médiában elhangzott - közlésére, amely szerint visszaadja országgyűlési mandátumát.