A cég a - november első felében, a felnőtt lakosság körében végzett - kutatása eredményét ismertető, az MTI-hez csütörtökön eljuttatott összegzésében azt írta, a Fidesz tábora valamelyest szűkült, jelenleg 19 százalékon áll, másfél millió támogatóval. Az MSZP a múltkori szintet tartja, a népesség egészén belül 16 százalékkal, 1,3 millió követővel rendelkezik. A Jobbik némileg erősödött, 8 százaléknyi, több mint 600 ezer híve van. Valamelyest javult az LMP pozíciója is, 4 százaléknyi, bő háromszázezer szavazót vonz magához. A Demokratikus Koalíció (DK) őrzi a 2 százalékot, a megközelítőleg 200 ezer szavazót. A pártoktól távolságot tartók a választásra jogosultaknak éppen felét teszik ki.

Az Ipsos az Együtt 2014 választói mozgalom direkt támogatottságát a pártok sorában nem mérte, elemzésében viszont arra a megállapításra jutott, hogy Bajnai Gordon volt miniszterelnök személye révén nagyjából 4 százaléknyi, tehát körülbelül háromszázezer olyan választópolgár aktivizálódhat, akiket a pártok a közelmúltban nem tudtak magukhoz vonzani. A biztos pártválasztók körében a Fidesz 40, az MSZP 31 százalékos, a Jobbik 17, az LMP 7, míg a DK 3 százalékon áll. Az idei évben a Fidesz támogatottsága hullámzó volt, 16 és 20 százalék között alakult, első helye azonban még úgy sem forgott veszélyben, hogy a választások óta lényegében megfeleződött a támogatottsága - közölte az Ipsos. 

Tavaly nyáron és ősszel már többször volt olyan adat, hogy a Fideszt többen utasítják el, mint az MSZP-t, az idén viszont egyértelművé vált ez a jelenség: a kormánypárttal szembeni markáns ellenérzések 2012-ben a választók 23-28 százalékában voltak jelen, a szocialistákra 12-16 százalék nem szavazna semmiképpen. Az MSZP az év első harmadában 12-14 százalékot szerzett, a nyáron 14-15 százalékos volt a tábora, az utóbbi hónapokban 16 százalékon állt. A Jobbik idén 7 és 10 százalék közötti támogatót szerzett, a népesség 9-10 százaléka utasítja el. Az LMP a parlamenti időszakokban szerepel jobban, vele szemben ugyanakkor alig kimutathatók a negatív indulatok, mindössze a lakosság 2 százaléka utalt erre. A DK minden hónapban 2 százalékos táborral rendelkezett, és a Gyurcsány Ferenc vezette pártot nagyon erős ellenszenvvel figyelők is lényegében ennyien, 2-3 százaléknyian vannak. 

A pártoktól távolságot tartók aránya ebben az évben - a júniusi 49 százaléktól eltekintve - mindvégig meghaladta az 50 százalékot. Közülük 20-21 százaléknyian, nagyjából 1,6-1,7 millióan nagyon nehezen elérhetők a pártok számára, hiszen passzívak, nem kívánnak részt venni a választáson. Nyolctizedük már 2010-ben sem ment el szavazni, róluk szinte biztosan lemondhatnak a politikusok az Ipsos szerint. Kéttizedük - 300-350 ezer fő - viszont elvileg mozgósíthatónak tűnik, ők legutóbb voltak voksolni. Gyakorlati nehézséget okozhat viszont az, hogy most már nemcsak arról kell meggyőzni őket, hogy melyik párt mellé álljanak és ezt a szimpátiát részvételükkel megerősítsék, hanem a regisztrációra is rá kell őket bírni - mutat rá az Ipsos, amely szerint a Fidesznek és az MSZP-nek látszik itt minimális, nagyjából 50-50 ezer főre kiterjedő tartaléka.

A "rejtőzködők", azaz a pártpreferenciájukat titkolók - a választópolgárok 6-7 százalékát kitevő - csoportjában 2-2 százaléknyi, nagyjából 150-150 ezer fő olyan szocialista- és Fidesz-szimpatizáns található, akik nem vállalják fel hovatartozásukat. Az Ipsos szerint a politikai szereplők legnagyobb tartalékát a tényleges bizonytalanok jelentik. Arányuk jelentős, ezekben a hónapokban 23-24 százalékot tesznek ki, azaz megközelítőleg 2 milliós tömbről van szó. Passzív hezitálónak tekinthető 5 százalék, erre a négyszázezer szavazópolgárra a pártválasztásukban való bizonytalanságuk mellett az is jellemző, hogy nem voltak szavazni 2010-ben, és most sem akarnak. A részvételről meggyőzhető ingadozók aránya 3 százalék. Ez a 250 ezres csoport legutóbb részt vett a parlamenti választáson, most inkább az otthon maradásra hajlik. 

Az aktív bizonytalanok aránya most 16 százalék, nagyjából 1,3 millió főt tesznek ki. Ebben a politikai közegben főképpen az ötvenes éveikben járók, az alsó-közép társadalmi csoportok, a kisvárosokban és falvakban élők vannak magas arányban. Az Ipsos szerint itt számos politikai erőnek van tartaléka. Mivel az aktív bizonytalanokat a kormánnyal szembeni erős kritika jellemzi, ezért az ellenzéki pártoknak nagyobb esélye van táboruk kiegészítésére - értékeli a cég, amely szerint ebből a körből az MSZP felé nagyjából 400 ezer fő orientálódik, a Jobbiknak, az LMP-nek egyaránt 100 ezer fő körüli potenciális tartaléka lehet. "Bajnai Gordonnak e körben regisztrált pozitív megítélését figyelembe véve látszik, hogy aktuálisan 300 ezer választópolgár mozgósítására van esélye" - mutatják az Ipsos kutatásának eredményei, amelyek alapján a Fidesz hozzávetőlegesen 200 ezer olyan támogatóra számíthat az aktív bizonytalanok köréből, akik 2010-ben rájuk adták voksukat, orientációjuk azóta is megmaradt, de ez szavazatban "most éppen nem manifesztálódik".