Azért vagyunk itt, hogy falakat döntsünk le, nem azért, hogy újakat építsünk – mondta a migrációs ügyekért, az uniós belügyekért és az uniós polgárságért felelős EU-biztos tegnapi brüsszeli sajtótájékoztatóján. Dimitrisz Avramopulosz a legsürgetőbb ügyek taglalásakor első körben Magyarországról szólt.

Elmondta, hogy hazánk Olaszországgal és Görögországgal együtt a legkiszolgáltatottabb a jelenlegi menekültügyi krízishelyzetben: Görögországba 50 ezer menekült érkezett július hónapban, Magyarországra pedig 35 ezer. Ezért az Európai Bizottság késlekedés nélkül megvizsgálja Magyarország kérelmét egy nyolcmillió eurós gyorssegélyt illetően. A biztos szerint a magyar kormány a befogadóállomások bővítése céljából kérvényezte a segélyt.

A La Repubblica olasz napilap újságírója a sajtótájékoztató végén arra kérte Avramopuloszt, ossza meg véleményét a magyar–szerb határon épülő kerítéssel kapcsolatban. „Nemrég bontottuk le a falakat Európában, így nem kellene ismét felhúznunk őket. A tagállamok saját felelőssége a határőrizet, ám minden e téren hozott döntésnek tiszteletben kell tartania a menekültek emberi jogait” – mondta a biztos, aki a közelmúltban hazánkban járt, ám a magyar kormánnyal tartott egyeztetés során elmondása szerint nem került szóba a kerítés ügye.

Avramopulosz hozzátette, a közép-európai helyzet felülvizsgálata érdekében októberben konferenciát tartanak Magyarországon. A jelek szerint tehát csak a régióval foglalkozó konferenciává szelídült a magyar kormány által eredetileg összeurópainak meghirdetett rendezvény. Előzőleg Lázár János kancelláriaminiszter kevesellte a 2014–2020 között az unió által a menekültkérdés kapcsán Magyarországnak szánt 64,1 millió eurót.

Brüsszeli forrásaink rávilágítottak azonban, hogy a keretszámokat a mostani krízis kialakulása előtt, a 2013. június 30-án elérhető legfrissebb statisztikai adatokra alapozva határozták meg, nem számolhattak tehát ezzel a menekülthullámmal. Minden tagállam kapott egységes 5-5 millió eurót, továbbá a 2011–2013 közötti években a különböző, vonatkozó alapokból megítélt támogatások átlaga alapján kikalkulált összeget.

Figyelembe vették egyebek mellett a saját népességet és területet, a külső határok hosszát, a nemzetközi áruforgalmat, az országban lévő, „harmadik országbeli” állampolgárok, a határt átlépők és a visszatoloncoltak számát. Számított a nemzeti össztermék is, minél szegényebb egy ország, annál több támogatásra számíthat.