z eddigi kettes és hármas érettségi helyett már legalább két gyenge közepest kell teljesíteni ahhoz, hogy valaki bekerüljön a felsőoktatásba - ez a leglényegesebb változás a tegnap startolt 2010-es felvételi futamban.

Jövőre ugyanis az alap és az osztatlan képzésben az eddigi 160 pont helyett legalább 200 pontot kell elérni a sikeres felvételihez, ehhez pedig két közepes érettségi osztályzat szükséges. A diákok és a felsőoktatási intézmények ugyanakkor már maguktól is emelték a bejutási küszöböt: 2009-ben még a legrosszabb fölvett hallgató is 180 pontot hozott.

A 400+80 pontos pontszámítási rendszer nem változik: továbbra is 400 pontot lehet begyűjteni a középiskolai osztályzatok, valamint az egyetemek és a főiskolák által képzési területenként előírt „felvételi" tárgyakból teljesített érettségi eredmények alapján. Ehhez további 80 pontot lehet szerezni tanulmányi versenyeken elért helyezésekkel, nyelvvizsga bizonyítványokkal és az emelt szintű érettségivel. Ez utóbbit azonban az általános orvosi, a fogorvosi, a gyógyszerész és az állatorvos szakokon már nem többletpontként értékelik, hanem kötelező penzumként. 2010-től ugyanis ezen a négy szakon is előírás az emelt szintű érettségi vizsga teljesítése.

Azt, hogy erre a diákok készülnek is, az már az őszi érettségi vizsgákon számán is érződik: tavaly őszhöz képest mintegy tíz százalékkal nőtt a biológiából, kémiából és fizikából emelt szinten érettségizők száma (érettségizni évente kétszer: ősszel és tavasszal lehet).

A felvettek teljesítményén ugyanakkor a szigorítás valószínűleg nem sokat változtat, hiszen a korábbi években ezekre a képzésekre bejutott diákok több mint 90 százaléka már emelt szinten érettségizett.

Továbbra is kötelező az emelt szint az angol, a német, az olasz, a spanyol és a francia nyelvszakokon, a többi helyre sima középszintűvel is be lehet jutni. Változás ebben csak 2012-től lehet, amikor az egyetemek és a főiskolák maguk írhatják elő, kérnek-e a jelentkezőktől emelt szintűt.

A 2010-es felvételi tájékoztató könyvformátumú, illetve online megjelenésével megkezdődött felvételi eljárásban - Bakonyi Lászlónak, az Oktatási Hivatal elnökének megfogalmazása szerint - óriási választék várja a továbbtanulni vágyó diákokat. Most összesen 110 alapszakra és 325 mesterszakra lehet jelentkezni, ráadásul ezek mindegyike több intézményben és képzési formában (támogatott vagy költségtérítéses, nappali vagy esti, levelező, távoktatásos) is elindul, így összesen 3100 féle alapképzési forma, valamint 3054 mesterképzési lehetőség közül lehet választani. Egységes, osztatlan képzésekben - ilyenek például az orvosképzések, vagy a jogász szak - további 86 féle lehetőség közül lehet választani, felsőfokú szakképzésben pedig 1199 féle jelentkezési hely van.

A lehetőségeket ugyanakkor behatárolja, hogy államilag támogatott képzésben az idén is 56 ezer diák tanulhat alap-, osztatlan és felsőfokú szakképzésben, mesterképzésekre pedig további 19600 fiatal Kerülhet be támogatott formában. Legutóbb ez utóbbiban valamivel több, 21 500 támogatott férőhely várta a hallgatókat, ám - jelentkezők hiányában - még ezt sem sikerült feltölteni. Most azonban Bakonyi László szerint jóval többen jelentkeznek majd mesterképzésekre, mint 2009-ben.

Alapképzésben is némiképp átalakították tavalyhoz képest az arányokat: tavalyhoz képest többen tanulhatnak a gazdasági, műszaki, orvosi és társadalomtudományi területeken, kevesebb jelentkezőt vesznek föl viszont a bölcsész, a jogász, a tanító és a pedagógus képzésekre.

A jelentkezési lap beadási határideje változatlanul február 15. Az eljárásért 9 ezer forintot kell fizetni, cserében három helyre is lehet jelentkezni. Minden további bejelölt képzés kétezer forintba kerül. A hátrányos helyzetű jelentkezők azonban 4500, a halmozottan hátrányos helyzetű felvételizők pedig 9 ezer forintos kedvezményt kapnak az eljárási díjból.

Bakonyi László megjegyezte: felvételizni csak jelentkezési lap beadásával lehet. Erre az amúgy kézenfekvőnek tűnő tényre azért kellett fölhívni a figyelmet, mert minden évben tucatnyi olyan diák bukkan föl az Oktatási Hivatal környékén, aki nem adott be hivatalos jelentkezési lapot, mégis abban a hitben él, hogy jelentkezett valamelyik egyetemre vagy főiskolára. Volt olyan diák például, aki azt hitte, az érettségire történő jelentkezéssel egyben egyetemre is jelentkezik.

Kérdés persze, van e szüksége a felsőoktatásnak ezekre a diákokra...