"A nemzet fenntartásához az embernek áldozatot kell vállalnia" - jelentette ki Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke, aki szerint rosszul érveltek azok a 2004. december 5-i népszavazás előtt, akik az életszínvonal csökkenése miatt a határon túli magyaroknak a magyar állampolgárság megadása ellen érveltek.

"Ha szétrágja az államot a korrupció, az életszínvonal nem egy-két százalékkal fog esni" - mondta, hozzátéve, hogy még Ukrajnáénál rosszabb helyzet is lehetséges. Szerinte a nemzettel nem törődő "potyautasok nem fogják fel, hogy nemzet nélkül nincs ország". Beszédében hangsúlyozta, hogy "minden egyes elvesztett illúzió segít", december 5-e segíthet mindenkinek abban, hogy "ha úgy gondolja magáról, hogy a nemzet tagja, akkor fel tudja mérni annak súlyát, hogy ez a döntés mit jelentett".

Duray Miklós, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártja (MKP) stratégiai alelnöke beszédében kétségét fejezte ki, hogy "egy ilyen kérdésben egyáltalán népszavazást kellett-e kezdeményezni". Úgy vélte, hogy a népszavazás kimeneteléért "a szavazás kezdeményezője is felelős, ha nem felelősebb", mint a választópolgárok.
"Ha ismerjük nemzetünk állapotát, Magyarország közállapotait, akkor olyan kérdésben nem szabad népszavazást kezdeményezni, amelynek a korábbi megszűnéséért nem a nép felelős".

Duray Miklós szerint az állampolgárság alapjog, amiről nem szavazni kell, hanem "a törvényhozásnak kell megalkotnia azokat az eszközöket, amelyekkel az alapjoghoz hozzá lehet férni".

Ugyancsak felelősnek nevezte azoknak az alapjog korlátozását elérni szándékozó politikai pártokat, az akkori kormánypártok "nemzetellenes szövetségét", továbbá a szavazás előtti egy hónapos "szörnyű politikai propagandát". Szerinte ez "olyan sebeket ütött a tudatunkban és a lelkünkben, amelynek a kiheverése hosszú ideig fog tartani".

Ágoston András, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt (VMDP) elnöke szerint a vajdasági magyarok, akik a kilencvenes évek elejétől hozzászoktak ahhoz, hogy "egyik csapás a másik után éri őket", úgy tekintenek a kettős állampolgárságra, mint egy elemére annak a politikai alapelvnek, amelynek célja a Kárpát-medencében élő magyarok határmódosítás nélküli integrálása.

Szerinte a kettős állampolgárság minden magyar érdeke a határon túl, és érdeke Magyarországnak is. Ehhez egy olyan magyar kormány kell, amely "nem meghunyászkodva fogadja a szomszédok támadásait, hanem az egész nemzet érdekeit megfogalmazva, kezdeményezőként lép ki a nemzetközi színtérre".

Szász Jenő, az erdélyi Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke szerint a 2002-es választásokkor negatív kampányeszközként használták fel e a határon túli magyarok jogállásról szóló státustörvényt vagy kedvezménytörvényt. "Úgy vélte, hogy a határon túli magyaroknak "nagyobb veszteség volt a választás eredménye, mint amennyi lelki erőt adott a státustörvény". Hozzátette, hogy "bűntudatunk volt, hogy miattunk veszítette el a választásokat, az Orbán-kormány".

Saját élményeire utalva elmondta, hogy 2004-ben a kampányban úgy érezte, "mindenki akarja a kettősállampolgárságot".

Hende Csaba (Fidesz), az Országgyűlés jegyzője, a Szövetség a Nemzetért Alapítvány kuratóriumának elnöke reményét fejezte ki, hogy a Polgárok házában utoljára emlékeznek meg az öt ével ezelőtti szavazásról - utalva arra, hogy egy új kormány megalakulását követően megoldódhat a kettős állampolgárság ügye. A 2002-es népszavazási kampányt felidézve megemlítette, hogy Mádl Ferenc akkori köztársasági elnök "világos és egyértelmű támogató nyilatkozata mögé" fel lehetett sorakozni.

Az akkori kormányra utalva ördöginek nevezte a nem melletti kampányt és hatásait: "a kormány önkezünkkel csonkított meg minket". "A szégyen mardosó, de ne a kudarcainkra emlékezzünk, hanem a sikereinkből merítsünk erőt országépítő feladatainkhoz" - tette hozzá.