Az IMF-megállapodás szükséges, de nem elégséges feltétele a magyar gazdaság talpra állásának a Republikon Intézet gazdaságpolitikai konferenciájának előadói szerint. Az A38-on két volt gazdasági miniszter – Chikán Attila és Kákosy Csaba –, valamint közgazdászok, gazdasági szakemberek vitáztak a gazdasági kilábalás esélyeiről.

– Magyarország a legfrissebb versenyképességi rangsor szerint a 2008-as 61. helye közelébe esett vissza, így a közép-kelet-európai régió államai között egy alacsonyabb versenyképességű országcsoportba került át – mondta előadásában Chikán Attila korábbi fideszes gazdasági miniszter. 2001-ben még a versenytárs országok között a legelőkelőbb helyen voltunk, tette hozzá, mára viszont eltávolodtunk a régió vezető országaitól, és átkerültünk a mezőny második felébe. A folyamat Chikán szerint nem 2010-ben kezdődött, többek között a korábban elhalasztott strukturális reformokra és az ország kutatás-fejlesztési lemaradására vezethető vissza. Magyarország versenyképességét leginkább az intézményrendszer állapota és az ebbe vetett bizalom hiánya húzta vissza, ebben a volt miniszter szerint a rendszerváltás utáni egyik kormány sem tudott előrelépést elérni. A gazdasági fellendülés kulcsát Chikán a bizalomerősítésben látja, ez jó kiindulópontot jelenthetne a beruházások növekedéséhez, a hitelezés és a fogyasztás beindításához. Az exminiszter összegzése szerint Magyarország versenyképessége "nem biztató, de nem is reménytelen".

Rendkívül igazságtalan társadalom épül Magyarországon Kákosy Csaba, korábbi szabad demokrata gazdasági miniszter szerint. Az Orbán-kormány adó- és szociális politikájának eredményeképpen ugyanis a gazdagok még gazdagabbak lesznek, a középosztály nagy része és a szegények viszont lecsúsznak. A kormány jelentős erőfeszítéseket tesz ugyan az államadósság és a költségvetési hiány leszorítására, "de ez csak a jéghegy csúcsa". Kákosy Csaba úgy látja ugyanis, hogy ez azzal jár, hogy nincs növekedés, a gazdaság a közeljövőben is stagnál, az infláció és a munkanélküliség magas, és lényegében nincsenek beruházások. A gazdaság talpra állításához a volt miniszter szerint helyre kell állítani a Magyarország iránti bizalmat, fokozatosan ki kell vezetni a különadókat, egykulcsos személyi jövedelemadó helyett progresszív adórendszerre van szükség, középtávon pedig strukturális reformokat kell végrehajtani.

Felcsuti Péter, a Raiffeisen Bank korábbi vezérigazgatója előadásában arról beszélt, hogy sok közkeletű tévedés van a Nemzetközi Valutaalappal kapcsolatban. "Az IMF nem bank, nem köt üzletet, nem aggódik a pénze miatt, nem feltétlenül akar megállapodni, nem követel semmit, de fenntartja magának a jogot, hogy értékelje azt a gazdaságpolitikai programot, amely fenntarthatóvá teszi az adott ország gazdaságát". Egy IMF-megállapodás megítélése szerint csökkenti a vállalkozások finanszírozási költségeit is, ez pedig fontos a gazdasági szereplők reaktiválása szempontjából.

Magyarország jelenleg súlyos bizalmi vákuumban van – tette hozzá Felcsuti Péter –, a külföldi és belföldi szereplők is megvonták bizalmukat a magyar gazdaságpolitikától. A gazdasági fordulatnak véleménye szerint az IMF-megállapodás csak szükséges, de messze nem elégséges feltétele, a növekedéshez politikai fordulatot tart szükségesnek.

Hasonlóan vélekedett Petschnig Mária Zita közgazdász is, aki szerint még nem érkezett el a mélypontra, "van még a zsákutcában előremeneteli lehetőség". A tendenciák azt mutatják, hogy semmi nem fog érdemben változni, az IMF-megállapodás esély lehetett volna a gazdasági hitelességünk helyreállítására, de a kormány nem kívánja végrehajtani az ehhez szükséges gazdaságpolitikai fordulatot. Ehhez szerinte is politikai fordulatra van szükség, mint a rendszerváltás idején.