Így zárkóznak fel a romák Budapesten
A szakértők sorra küldik a vészjeleket a romák jövőbeli kilátásait illetően. De nem mindenki pesszimista. Borúlátásnak a nyomát sem lehetett felfedezni az Európa Hajón tartott budapesti rendezvényen, ahol Balog Zoltán államtitkár, Makai István, a Fővárosi Cigány Önkormányzat elnöke - aki egyúttal fővárosi romaügyi megbízott - és Tarlós István főpolgármester beszélt a (szerényen) Roma Felzárkózás Európai Modellje névre keresztelt programról.
Makai István a fél éve indított program egyik pillérének a "roma felzárkózási konzorcium" létrezoházását nevezte. A konzorciumhoz olyan cégek csatlakoztak, amelyek - mondta - komolyan gondolják a társadalmi felelősségvállalást, ennek érdekében "nemcsak tudnak, hanem akarnak is tenni". A modell részeként a jelentkezők szükség esetén képzésben és egyénre szabott "mentorációban" is részesülnek.
A cigány politikus tájékoztatása szerint Budapesten az ország más területeihez képest jobb a helyzet, de a fővárosi roma lakosság körében így is 30-40 százalékra tehető a munkanélküliség. "Nem a segélypolitikán van a hangsúly", a problémákra a foglalkoztatás jelent megoldás: tartósan jelen kell lenni az elsődleges munkaerőpiacon.
A program jóvoltából eddig hatszázan jutottak munkajövedelemhez, Makai István reményei szerint ez a szám pár hónapon belül több százzal emelkedik. Kérdésünkre közölte: a megfelelő képesítéssel rendelkezők adminisztrátori munkakörökben helyezkedtek el, a többiek általában segédmunkásként, takarítóként dolgoznak. Foglalkoztatásuk határozatlan időre szóló szerződéssel történik.
A munkalehetőséget biztosító fővárosi cégek között Tarlós István egyebek mellett a kéményseprő vállalatot és a gázműveket említette. Tárgyalások folynak még a Fővárosi Temetkezési Zrt-vel vagy például a gyógyfürdőkkel. A főpolgármester is hangsúlyozta, hogy az olykor "bizonytalan felhasználású" segélyek helyett munkahelyeket kell teremteni. A szóban forgó program - tette hozzá - "közvetlen anyagi befektetést keveset kíván".
Balog Zoltán, a társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár bejelentette: vizsgálják annak lehetőségét, hogy a közbeszerzési eljárások során kedvezményben részesítsék a hátrányos helyzetű embereket foglalkoztató cégeket. Elképzelhető, hogy pluszpontokat kapnak majd. Még az is előfordulhat, hogy a közbeszerzéseken induló cégeknek kötelezően előírják: bizonyos százalékban hátrányos helyzetűeket kell alkalmazniuk.