Így működik mostantól az 'alaptörvény-bíróság'
Szűkült is, meg bővült is az Alkotmánybíróság (Ab) hatásköre. Még szerencse, hogy a korábbi alkotmány hatályon kívül helyezésével nem szűnt meg a testület, és – bár ez roppant logikus lépés lett volna – egyelőre alaptörvény-bírósággá sem keresztelték át.
Szűkült az Ab hatásköre, mert az adókról, illetékekről és vámokról szóló törvényeket egy korábbi alkotmánymódosítás miatt – amelynek oka az volt, hogy a testület megsemmisítette a „pofátlan” végkielégítéseket visszamenőleg sújtó adókról szóló törvényt – csak akkor vizsgálhatják, ha a kifogásolt jogszabály alkalmazása kapcsán felmerül az emberi méltóság sérelme.
Szűkült a testület hatásköre azért is, mert megszűnt az actio popularis. Tavalyig bárki kezdeményezhette törvények utólagos normakontrollját, mostantól viszont ezt csak a kormány, az országgyűlési képviselők egynegyede és az alapvető jogok biztosa teheti meg. Vagyis: az összes ellenzéki párt csak együttesen élhet ezzel a lehetőséggel.
Nagyobb lett ugyanakkor a testület mozgástere, mert bárki alkotmányjogi panaszt nyújthat be, aki úgy gondolja, hogy egyedi ügyében – legyen szó építési engedélyről vagy segélyről – az alaptörvénnyel ellentétes jogszabályt alkalmaztak. A rendes bírósági jogorvoslati út kimerítése után ugyancsak az Ab-hez fordulhatnak azok, akik a verdiktnek az alaptörvénnyel való összhangját vitatják.
Vigyázat: ügyvéd nélkül ez nem megy, mert az indítványban meg kell jelölni azt a rendelkezést, amely megállapítja az Ab hatáskörét, valamint az alaptörvényben lefektetett alapvető jog sérelmének lényegét. Vagyis: aki csak azzal fordul a testülethez, hogy igazságtalannak tartja az ítéletet, ne számítson semmi jóra. Amúgy a jogi képviselő – aki ügyvéd, jogtanácsos vagy jogvédő szervezet munkatársa is lehet – hiánya önmagában elegendő ok a beadvány visszautasítására.
Az Ab általában eddig nem kapkodta el a döntéshozatalt, most viszont az új ügyrend szerint lesznek bizonyos eljárási határidők. Az előzetes normakontroll esetén – amikor az országgyűlés a törvény kezdeményezője, a kormány, illetve a házelnök indítványa alapján az elfogadott jogszabályt az alaptörvénnyel való összhang vizsgálatára küldi meg a testületnek – harminc napon belül határozni kell.
Nem ilyen szoros ugyan a határidő, de ha folyamatban levő bírósági eljárásban a bíró kezdeményezi, hogy az Ab döntsön az általa alkalmazandó jogszabályok alaptörvény-ellenességéről, az elnöknek harminc napon belül ki kell szignálnia az ügyet, az előadó alkotmánybírónak pedig 180 napon belül le kell tennie az asztalra a határozattervezetet.
Alkotmányjogi panasz esetén annak befogadásáról 120 nap alatt döntenek majd, s további 180 napon belül el kell készülnie a határozat tervezetének is. Vagyis: nagyjából egy esztendőn belül minden ügyet le kell zárni, így nem fordulhat elő, hogy – ami eddig a testület működését jellemezte – az Ab többéves hátralékot halmozzon fel.
Az Ab teljes ülésen – tehát a tizenöt tag részvételével – dönt egyebek mellett alkotmánybírósági eljárás hivatalból történő megindításáról (amire eddig nemigen volt példa), törvény megsemmisítéséről vagy hatályba lépésének felfüggesztéséről, mulasztással előidézett alaptörvény-ellenes helyzet megállapításáról, a Kúria által hozott jogegységi határozat megsemmisítéséről. Minden más esetben öttagú tanácsban határoznak, de például az ügyek visszautasításáról egyetlen bíró is dönthet.
Alaposan megváltozik az eljárási rend is. Az Ab az érintetteket személyesen meghallgathatja, illetve szakértőt rendelhet ki. Amennyiben az érdekeltek kérik, sor kerülhet nyilvános meghallgatásra is, ahová mindenkit meghívnak, aki az adott ügyben releváns információval szolgálhat. Az ilyen meghallgatás időpontját és a résztvevők nevét az Ab honlapján közzé kell tenni, s azon bárki részt vehet – feltéve, hogy befér a tanácsterembe.
A testület az új szabályozás szerint az alkotmányjogi panaszok miatt folytatott eljárásban – elsősorban az indítványozóval szemben – bírságot is kiszabhat. Aki tehát az eljárást akadályozza vagy visszaél a jogaival, büntetésre számíthat, amelynek összege húszezertől ötszázezer forintig terjedhet. Emellett lehetőség van arra, hogy a többletköltségeket is a beadványozóra hárítsák.
Az alkotmánybírákat tizenkét évre választják, de ez nem jelent elmozdíthatatlanságot. A testület tagját, ha nem dolgozik megfelelően, illetve a tisztségére méltatlanná vált, többségi döntéssel kizárhatják. Kötelező viszont meneszteni azt, aki szándékos bűncselekményt követett el, egy évig nem vesz részt az Ab munkájában, illetve vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének nem tesz eleget.
Az Ab minden megszűnt beadványról értesítést küld
Megszűnik minden olyan folyamatban lévő utólagos normakontrollra, illetve mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítására irányuló eljárás, amelyet nem a kormány, az országgyűlési képviselők egynegyede vagy az országgyűlési biztos (ombudsman) kezdeményezett (actio popularis) – tudatja honlapján az Ab. A testület így több ezernyi hátralékos ügytől szabadul meg.
Ugyanakkor a megszűnt eljárás indítványozója az el nem bírált indítványban meghatározott jogszabállyal összefüggő, és az abban felvetett tartalomnak megfelelő alkotmányossági aggályt tartalmazó indítványát alkotmányjogi panaszként március 31-ig az Alkotmánybíróság elé terjesztheti, ha az abban megjelölt jogsérelem alaptörvény-ellenességet valósít meg.
A határidő elmulasztása esetén lehetőség van kimentésre, azonban június 30-át követően ilyen indítvány benyújtására nincs lehetőség. A megújított indítványnak meg kell felelnie az alkotmányjogi panaszra vonatkozó követelményeknek. Az új szabályozás továbbá kötelező jogi képviseletet ír elő, amelyet a megújított indítvány benyújtásakor igazolni kell.
Az Ab 2012 januárjában valamennyi, utólagos normakontrollra és mulasztás megállapítására irányuló, folyamatban lévő ügy indítványozóját végzésben tájékoztatja, hogy indítványát milyen feltételekkel (tartalmi feltételek, határidő) terjesztheti alkotmányjogi panaszként a testület elé. Aki január végéig nem kapja meg a végzést, az iroda@mkab.hu e-mail címen vagy telefonon érdeklődhet az ügyében. Ennek során az alkotmánybírósági ügyszámra kell hivatkozni.
