A parlament az új alkotmány-tervezet zárószavazása előtt dönt az utolsó pillanatokban benyújtott módosításokról is. Ezek közül Lázár János Fidesz-frakcióvezető módosítói esélyesek, ezért ezeket vettük végig (a számokra klikkelve érhető el a módosítások teljes szövege a parlament honlapján). Frissítve: Lázár János összes módosító indítványát megszavazták.

Ép testben

A 166-os számú módosító javaslat szerint "a testi és lelki egészséghez való jog, mint elidegeníthetetlen emberi jog érvényesüléséhez, ezáltal az Alaptörvény nemzetközi jogi koherenciájához nélkülözhetetlen feltétel a kiváló minőségű, sokféleségükből következően a társadalom igényeit kielégítő génmódosítás-mentes szervezetekkel előállított egészséges élelmiszerekhez, valamint az ivóvízhez való hozzáférés feltételeinek biztosítása".

Ki, ha nem ők?

A 167-es módosítás arra irányul, hogy amennyiben egy helyi önkormányzat jogalkotási kötelezettségét törvénysértően elmulasztja, és annak felhívásra sem tesz eleget, lehetőség legyen a törvényes működés helyreállítása érdekében a bírósághoz fordulni. A bíróság a jogalkotási kötelezettség teljesítésére határidőt ír elő. Amennyiben a helyi önkormányzat a határidőt elmulasztotta, a fővárosi és megyei kormányhivatal kezdeményezésére a bíróság döntésében elrendelheti, hogy az önkormányzati rendeletet az önkormányzat nevében — az adott önkormányzat rendeleteként — a fővárosi és megyei kormányhivatal alkossa meg.

Eljő a normavilágosság

A 168-as módosító javaslat a normaszöveg egyszerűsítésére, a szükségtelen utalások megszüntetésére, az egységes szóhasználat megteremtésére és a költségvetésre vonatkozó szabályok szerkezetének ésszerűsítésére irányul Lázár János indoklása szerint, "ezzel szolgálva az Alaptörvény szövegének belső koherenciáját, valamint a normavilágosság követelményét". Az államadóssággal kapcsolatos ún . 50%-os szabályt – amin az egységes javaslat több rendelkezése is tartalmilag alapul – jelentőségénél fogva beemeli a költségvetésrő szóló törvény megalkotására vonatkozó szabályok közé, valamint a hivatkozások rendszerét is átláthatóbbá teszi. A módosító javaslat az államadósság és a teljes hazai össztermék viszonyára vonatkozóan egységesíti a normaszöveg szóhasználatát. Hasonlóan, a 169-es módosító is "a szöveg összhangjának megteremtésére és pontosításra irányul".

Kúria-elnök korhatár nélkül

A 170-es zárószavazás el őtti módosító javaslat — az alkotmánybírákéhoz hasonlóan — mentesíti a Kúria elnökét szolgálati jogviszonyának az öregségi nyugdíjkorhatár elérésekor az alaptörvény erejénél fogva bekövetkez ő megszűnése alól. A Kúria elnökét az Országgyűlés választja, így közjogi pozíciója is indokolja az eltérést.

Kell még egy cikk

Lázár János 171-es számú javaslata alapján "a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletére vonatkozó szabályozásról célszerűbb külön cikkben rendelkezni".

Ki számol be?

A szöveg egységességének megteremtésére irányul a 172-es javaslat, "mivel az Alaptörvény a beszámolási kötelezettséget minden esetben valamely személynek vagy valamely szerv vezetőjének írja elő - így egyértelművé teszik, hogy az önálló szabályozó szervek vezetői számolnak be a parlamentnek.

Parlament választaná az al-biztosokat

A jövő nemzedékek érdekeinek, valamint a Magyarországon élő nemzetiségek jogainak védelmére létrehozott ombudsmanokat is az Országgyűlés választaná a frakcióvezető 173-as indítványa alapján, annak ellenére, hogy a szervezeti hierarchiában ők az alapvető jogok biztosának helyettesei. Lázár szerint "feladat- és hatáskörüket tekintve nem általános helyettesítési feladatokat végeznek az alapvető jogok biztosa mellett, hanem a társadalom életében kiemelt fontossággal bíró jogterületek érdek- és jogvédelmét látják el".

További zárószavazás előtti módosításokat javasolt a Jobbik is, ezeket itt olvashatják. A módosítókról történő szavazásokat, majd az új alkotmány zárószavazását pedig itt követhetik.