Így módosítaná az alkotmányt az MSZP

Benyújtotta azt az alkotmánymódosítási javaslatát az MSZP, amellyel a párt fellépne a társadalmi együttélést romboló, mások alapvető jogait és emberi méltóságát tagadó megnyilvánulások ellen. A Fidesz szerint régen elkésett a kormány, amikor a büntető törvénykönyvet "maszatolásszerű" módosítaná.

Büntethetővé tenné a nemzeti, etnikai, faji vagy vallási gyűlölet keltését, valamint a faji felsőbbrendűségre vagy a fajgyűlöletre alapozott eszmék terjesztését a 96 szocialista képviselő által aláírt, alkotmánymódosítási tervezet, amely hétfőn került fel az Országgyűlés honlapjára. 

Az MSZP elnöke és frakcióvezetője által is jegyzett indítvány azt javasolja: a véleménynyilvánítás szabadsága és a sajtószabadság gyakorlása ne irányulhasson nemzeti, etnikai, faji vagy vallási gyűlölet keltésére, a faji felsőbbrendűségre vagy a fajgyűlöletre alapozott eszmék hangoztatására, terjesztésére. Emellett ne engedje olyan politikai, katonai vagy katonai jellegű szervezet, csoport támogatását dicsőítését, népszerűsítését, illetve védelmezését, amelyek személyeket vagy csoportjait életüktől, emberi méltóságuktól, szabadságuktól akarnak megfosztani.

A szocialista frakció azt is szorgalmazza, az alkotmány mondja ki: tilos az önkényuralmi rendszerek által elkövetett népirtás és más, emberiség elleni cselekmények nyilvános tagadása, kétségbe vonása, jelentéktelen színben való feltüntetése.

A gyülekezési jog tekintetében azt kezdeményezik: kerüljön be az alaptörvénybe, hogy annak gyakorlása nem irányulhat többek nemzeti, etnikai, faji vagy vallási gyűlölet keltésére, illetve a véleménynyilvánítás szűkítése esetében már felsorolt kategóriákra. Hasonló elven egészítenék ki az egyesülési jogról szóló passzust is.

Már a párizsi békeszerződésben vállaltuk

Az MSZP az alkotmánymódosítást azzal is indokolja, hogy kizárólag olyan közvetlenül vagy közvetetten mások alapvető jogait védő rendelkezéseket kívánnak alkotmányi szintre emelni, amelyek a Magyarország által elfogadott nemzetközi szerződésekben - főként az 1946-os párizsi békeszerződésben - már szerepelnek. Mesterházy Attila, az MSZP frakcióvezetője hétfői közleményében hangsúlyozta: a pártoknak különösen el kell ítélniük a holokauszt tagadását és "a vallási vagy faji gyűlölet által motivált erőszak mindennemű megnyilvánulását", valamint "a kisebbségek ellen irányuló támadásokat".

Lázár János, az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottságának fideszes elnöke sajtótájékoztatóján úgy reagált: a kormány elszakadt a magyar valóságtól, a tervezett módosítások nem fogják érdemben megváltoztatni a magyar közbiztonsági állapotokat. Fél éve adós a kormány annak megválaszolásával, mi történt például Kiskunlacházán, vagy mi történt Veszprémben, illetve azoknak a bűncselekményeknek a felderítésével, amelyek - úgy tűnik - sorozatszerűen sújtják a magyarországi kisebbségeket - mondta.

Az igazságügyi miniszter a hétfői kormányszóvivői tájékoztatón számolt be a Btk. tervezett módosításáról, valamint arról, hogy negyedével csökkent az ismertté vált bűncselekmények száma az év első három hónapjában az elmúlt év azonos időszakához képest.

A Fidesz kitart a 'három csapás' mellett

Draskovics Tibor kifejtette: a Btk. módosításának tervezete szerint gumibotot kaphatnak a közterület-felügyelők, biztonságosabbá válhatnak a sportesemények, és szigorúbban büntetnék egyebek mellett a fegyveres rablások elkövetőit is a Btk. átfogó módosításával. A miniszter szerint a Fidesz "három csapás" elnevezésű javaslata nem alkotmányos, mert elvonja a bíróktól a mérlegelés lehetőségét.

Lázár János viszont úgy vélekedett, a "három csapás" törvényjavaslata kapcsán a szocialista párt bebizonyíthatta volna, hogy nem a bűnelkövetők, hanem a jogkövetők pártján áll, azonban nem engedték, hogy a parlament megtárgyalja. Ezért kezdett a Fidesz aláírásgyűjtésbe, 50 ezer szignó összegyűjtése esetén az Országgyűlés ugyanis köteles napirendre venni az előterjesztést.

Hangsúlyozta, a mostani MSZP-SZDSZ-kormány "regnálása" alatt lehet neonáci tüntetéseket tartani a budai Várban vagy például a Hősök terén, pedig a kormányzatnak van lehetősége, hogy a gyülekezési törvény harmadik szakasza alapján, a rendőrségen keresztül feloszlassa ezeket a rendezvényeket. Emlékeztetett arra, hogy 1999 januárjában nem volt a budai Várban "ilyen típusú felvonulás", mert az akkori kormány nem engedélyezte azt ugyanerre a gyülekezési passzusra hivatkozva.

Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.