Így jutottunk el a sztrájkig

BKV sztrájk

Bejelentett, de visszavont munkabeszüntetéstől a kollektív szerződés visszavonásáig: a sztrájkig vezető út egy évének kronológiája.

2009. január 22. - A BKV szakszervezetei - amelyek 2008. december 17-én állami garanciavállalás hatására lemondtak a sztrájkról - bejelentették: a kormány által ígért 30 milliárd forint hiánya, a HÉV kiszervezése és a munkavállalók védelme érdekében egységes és összehangolt BKV-sztrájk lehet februárban.

bkv, sztrájk

2009. február 26. - Sztrájkot hirdetett tizenegy BKV-s szakszervezet, miután nem született megállapodás az érdekképviseletek és a cég vezetősége között a bérfejlesztésről. Március 16-án a sztrájkbizottság visszavonta a sztrájkfenyegetést, miután az érdekképviseletek elfogadták a menedzsment által kínált 5 százalékos bérfejlesztést, és megállapodtak, hogy az év végi juttatásokat 45 ezer forintra emelik. A kollektív szerződéssel kapcsolatban a tizenegy szakszervezet álláspontja változatlan maradt: meg kívánják tartani a szociális juttatások mértékét.

2009. november 18. - A Városi Tömegközlekedési Dolgozók Szakszervezeti Szövetségének elnöke, Gulyás Attila bejelentette: ha nem sikerül a cég anyagi problémáit megoldani, vagy megegyezni az év végén lejáró kollektív szerződésről, decemberben sztrájkolhatnak a BKV dolgozói. A szakszervezeti vezető szerint a BKV a működési költségeken, így a tervszerű javításokat eltolásán takarékoskodik, ezért megugrott a napi meghibásodások száma.

2009. december 2. - Nemes Gábor, a Tömegközlekedési Dolgozók Független Szakszervezeti Szövetségének alelnöke közölte: ha hamarosan nem születik megállapodás a BKV anyagi helyzetének megoldására, akkor a szakszervezetek konkrét lépésekre szánják el magukat és akár sztrájkba is léphetnek. (December 15-én a kormány és a főváros megállapodott a BKV finanszírozásáról: e szerint a kormány több részletben 23 milliárd forinttal segíti a céget, amennyiben annak működése átláthatóbb és hatékonyabb lesz.)

2009. december 22. - A BKV és a szakszervezetek bejelentették: nem tudtak megállapodni az év végén lejáró kollektív szerződés szövegéről, ezért 2010. január 1-jétől a BKV a munka törvénykönyve szerint működik. Emiatt a szakszervezeti vezetők szerint olyan változás áll be a BKV-nál, amit már az utasok is érezni fognak: borulhat a teljes menetrend is.

2009. december 29. - A BKV hat reprezentatív szakszervezete közül három aláírta a 2010. január elsejétől érvényes új kollektív szerződést. (Hatályba lépéséhez az érdekképviseletek 65 százalékának vagy mind a hat reprezentatív szakszervezet aláírása szükséges.) Mivel azonban az érdekképviseletek többségével a másnapi egyeztetésen sem született megállapodás, ezért az érdekképviseletek jelentős része január 12-én nulla órától határozatlan idejű sztrájkot hirdetett. (A vita a nyugdíj- és egészségpénztári hozzájárulásokról, illetve az étkezési utalványokról folyt.)

Meghatározatlan idejű sztrájkba kezdett január 12-én a BKV 14 szakszervezete, jelentős fennakadást okozva Budapest életében

2010. január 4. - Munkakezdéskor több száz busz nem ment ki a garázsból. A sztrájkbizottság szóvivőjének, Nemes Gábornak az indoklása szerint azért, mert az alkalmazottak kollektív szerződés hiányában a munka törvénykönyve szerint dolgoztak, és annak minden egyes pontjához, előírásához szigorúan ragaszkodtak. A BKV menedzsmentje azonnali vizsgálatot rendelt el. A következő napokban állandósultak a fennakadások a buszközlekedésben, miközben nem közeledtek az álláspontok a BKV vezetése és az érdekképviseletek között a kollektív szerződésről és a sztrájk idején nyújtandó elégséges szolgáltatásról.

2010. január 11. - Az utolsó, este 10 órakor kezdődött megbeszélésen sem született megállapodás a BKV menedzsmentje és a szakszervezetek között a kollektív szerződésről. A BKV vezetősége eredménytelennek nyilvánította a sztrájktárgyalást, mivel nem történt előrelépés, mert mindkét fél fenntartotta legutóbbi ajánlatát. A BKV javaslata biztosítaná a dolgozóknak a korábbi kollektív szerződésben szereplő 3 százalékos nyugdíj- és egészségpénztári támogatást, de nem a kollektív szerződés keretein belül, hanem a bérjellegű kiadások között, a bértárgyalások keretében. Az érdekképviseletek azonban ragaszkodtak ahhoz, hogy a kollektív szerződés keretében rögzítsék a 3-3 százalékos bérjellegű hozzájárulásokat. Nem zárkóznak el az osztott munkaidős foglalkoztatástól, a hatezer forintos melegétkezési utalványtól, de ragaszkodnak az év végi 45 ezer forintos étkezési utalványokhoz. A BKV vezetése azonban nem tudta elfogadni a szakszervezetek ajánlatát, mert azzal túllépné a rendelkezésre álló pénzügyi keretet. A szakszervezetek 12-én 0 órától sztrájkolnak.

Orbán fogorvosa mindent megtett, mégis beragadtak az Ironmannek járó milliók

Hiába várja a júliusban azonnalira beígért állami támogatást a nyáron lezajlott Ironman 70.3 verseny szervezője. A nemzetgazdasági szempontból is fontos nemzetközi rendezvénynek a kormány 180 millió forintot ítélt meg, a pénznek a Magyar Triatlon Szövetségen keresztül kellene eljutnia az ironmanesekhez, de nem jut. A szakszövetség és a versenylicencet birtokló Kropkó Péter vállalkozása között rég elmérgesedett a viszony, főleg miután a szövetség a tavasszal megpróbálta bemártani őket az amerikai jogtulajdonosnál.

"A TEK működésképtelen, veszélyt jelent a magyarokra"

A Demokratikus Koalíció szóvivője azt követeli, hogy számolják fel a Terrorelhárítási Központot (TEK) és helyezzék szakmai alapokra a terrorelhárítást. Gréczy Zsolt szerint a hazai terrorelhárítás jelenlegi formájában működésképtelen, ezért veszélyt jelent a magyarokra és az Európai Unió többi polgárára is.

Brüsszel nem fél Orbántól és nem áll bosszút - interjú Navracsics Tiborral

Érzelmileg színesen fejezi ki magát – így fogalmazott Navracsics Tibor uniós biztos lapunknak annak kapcsán, hogy az Orbán a népszavazás után is csatákat akar nyerni Brüsszel ellen. A politikus beszélt arról is, miért szavazott nemmel a népszavazáson, kellet-e ehhez engedélyt kérnie, főnökétől, és elemezte az unió helyzetét is.

Nem nyomoznak - törvényesen jutott ingatlanhoz Rogán feltalálótársa

Nem történt bűncselekmény a BRFK Korrupciós és Gazdasági Bűncselekmények Elleni Főosztálya szerint akkor, amikor az V. kerületi önkormányzat a sajtó értékelése szerint rendkívül előnyös áron segítette hozzá az általa bérelt ingatlanhoz Csík Balázst, az offshore hétterű Hunguard Zrt. társtulajdonosát, Rogán Antal propagandaminiszter feltalálótársát.

Így töpörödött össze a pécsi magasház

Mostanra csupán néhány emeletnyi torzó maradt Pécs egykori híres panelmonstrumából, amit a Guiness Rekordok Könyve Közép-Európa legmagasabb lakatlan épületeként tartott számon. Az 1976-ban átadott, '89-re egy építési hiba miatt életveszélyessé vált 25 emeletes házat végeláthatatlan huzavona után idén tavasszal kezdték lebontani, a kivitelezők szerint év végére nyoma sem marad. Képsorozatunkban megnézheti, hogyan tűnik el lassan a föld színéről a Kádár-korszak egyik büszkesége.