Megkezdte az általa kiperelt földpályázati értékelőlapok feldolgozását Szabó Rebeka, az Együtt–PM szakpolitikusa. A volt képviselő lapunknak elmondta, az eddig áttekintett dokumentumokban két „típushibára” figyelt föl: az egyik a szubjektív értékelési szempontnak számító gazdálkodási tervek szisztematikus felpontozása a nyerteseknél, a másik pedig a foglalkoztatási ígéretek szintén trendszerűnek tekinthető többszörös számbavétele azoknál a pályázóknál, akik végül megkapták az állami földeket.

A politikus jelenleg a miniszterelnök szűkebb pátriájának számító Fejér megye földpályázatainak értékelését vizsgálja, ahol Mészáros Lőrinc, Orbán barátja és a kormányfő vejének üzlettársa is a legnagyobb kedvezményezettek között van.

Mint kérdésünkre megjegyezte, egyelőre úgy tűnik számára, hogy a megyében csak az nyerhetett, aki a gazdálkodási tervre maximális pontszámot vagy annál legfeljebb egy ponttal kevesebbet kapott. Ez viszont azt jelenti, hogy az ilyen módon helyzetbe hozott pályázók sorra kiszorították azokat a gazdálkodókat, akik az objektív szempontok alapján (fiatal gazda, helyben élő, állattartó stb.) egyébként eléjük kerültek volna.

Különösen izgalmas a foglalkoztatás figyelembevétele a pályázatok elbírálásánál – az ezzel kapcsolatos anomáliákra Szabó Rebeka már az előző ciklusban is felhívta a figyelmet, és írásbeli kérdést is föltett Fazekas Sándor agrárminiszternek.

A probléma lényege, hogy a pályázat egyik pontjában nyilatkozni kell a megpályázott földbérlet elnyerése esetén várható foglalkoztatásbővülésről, szövegesen (tehát leírva, hogy hány fő foglalkoztatását vállalja a gazda a megkapott földterületen) és egy táblázatban is (itt viszont fő/hektár/év bontásban).

Számos pályázat esetében azonban – és ezek erősen felülreprezentáltak a nyertesek között – a szöveges részben jelzett összfoglalkoztatási számot mechanikusan átírták a táblázatba is, mintha a pályázó nem összesen, hanem hektáronként vállalná a leírt mennyiségű munkaerő alkalmazását, ami például Mészáros pályázataiban is nyilvánvalóan irreális foglalkoztatási számokat, és ezzel arányos pluszpontokat eredményezett.

Ezzel a felszorzási módszerrel a későbbi nyertesek megkapták a maximális pontszámot a foglalkoztatás értékelésénél, hátrébb szorítva olyanokat, akik ténylegesen sokkal több ember felvételét vállalták (egy konkrét esetben 11 fő foglalkoztatása 30 pontot, 27 főé viszont csak 3 pontot ért).

Szabó Rebeka akkor azt a választ kapta Fazekas Sándor szakminisztertől, hogy nem kívánják újrapontozni a hibásan értékelt pályázatokat (bár magát a hibát a minisztérium nem vitatta).

Akkoriban a politikus csak szúrópróbaszerűen tudott megvizsgálni néhány pályázati értékelést, most viszont a teljes megyei anyag átnézése során azt tapasztalta, hogy ezzel a módszerrel rendszeresen élt a pályázatokat elbíráló NFA egy jól körülhatárolható kedvezményezetti kör javára.

Ángyán József korábbi államtitkár vizsgálatai szerint egyébként Fejér megyében a leglátványosabb a politikaközeli pályázók sikeressége az állami földpályázatokon, itt került végül a legszűkebb körhöz a szétosztott föld, és több nyertes, például a Mészáros-érdekeltségek és Kiss Árpád tetőfedő a törvényben rögzített felső korlátot meghaladó földterületet kapott.