Így kábította a tanárokat Palkovics Szegeden

Alaposan meglepte a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) oktatóit Palkovics László felsőoktatásért felelős államtitkár, amikor a péntek délután tartott oktatói fórumon azt mondta: 2010 és 2014 között az egyetemi oktatók jövedelme 20 százalékkal nőtt. A jelenlevők nagy része ugyanis úgy érzékelte, hogy az övé 2008 óta nem nőtt semennyit sem. Különösen a tanársegédek és az adjunktusok keresnek keveset – a közoktatásban dolgozó tanárokhoz képest is, sőt, a nemrég nyilvánosságra hozott tervek szerint még a doktoranduszi ösztöndíj is több lesz, mint az alacsonyabb beosztású oktatók végül 15 százalékkal megemelt fizetése.

Az SZTE Oktatói Hálózata (OHA) közreműködésével 270 szegedi egyetemi oktató nyílt levelet írt Balog Zoltánnak, az emberi erőforrások miniszterének. Felhívták a figyelmét a jövedelmek aránytalanságára, és azt követelték, hogy az egyetemi adjunktusok és tanársegédek is megkaphassák legalább azt a bért, amit a doktori fokozattal rendelkező pedagógusok a közoktatásban. Azt is kérték, hogy a kisegítő egyetemi dolgozók bérét is emeljék. (Ezt emelhetik – ha az egyetem kigazdálkodja valamiből –, az állam nem ad rá.) A levél írói arra figyelmeztettek, hogy az oktatóknak maguknak kell fedezni a konferenciákon való részvétel díját, sőt újabban már a publikálási lehetőségért is fizetniük kell. Kiss Attila, az OHA szegedi elnöke a fórumot követő sajtótájékoztatón elmondta: továbbra is úgy látszik, a magyar állam nem a felsőoktatásba kíván igazán beruházni.

A docensek és a professzorok megfúrták Palkovics László első ígéretét – így csak 15 százalékot kapnak az oktatók idén január 1-jétől –, de azt mindannyian. A résztvevők magát a háromórás vitát – amelyre a média képviselői nem mehettek be – a sajtótájékoztatón önmagában előremutatónak tartották, és azt ígérték, hogy folytatása következik. Mind Palkovics László, mind Szabó Gábor, az egyetem rektora óvott attól, hogy a jövedelmeket másokéhoz hasonlítgassák az oktatók. Arról beszéltek, már az is eredmény, hogy a felsőoktatási stratégia talán megvalósul valamilyen formában. Hangsúlyozták: a jövőben nagyobb szerepük kell, hogy legyen a minőségi szempontoknak.

Szajbély Mihály, a szegedi bölcsészkar dékánja azt mondta: számos kar nem jut hozzá pályázati pénzekhez, amelyekből pedig a működési és fejlesztési költségeit is fedezhetné, hogy több hallgatót vonzhasson. Csak így lehet minőségi munkát elvárni. Lele Mária, a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete szegedi elnöke azt a kérdést tette fel: ha annyira jól működik a gazdaság, miért csak 8 milliárdot sikerült kiharcolni az egyetemi oktatók béremelésére? Konkrét válasz nem érkezett, az államtitkár megismételte, hogy ez az első lépés volt.

Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér