Tizenhét pontból álló, zömében egyértelműsítő, pontosító módosításokat fogadott el az államfő által a Háznak megfontolásra visszaküldött, a nemzeti otthonteremtési közösségekről (nok) szóló törvényjavaslathoz az Országgyűlés törvényalkotási bizottsága kedden.

A változtatások a többi között rögzítik, hogy a közösségszervező köteles folyamatosan fenntartani a törvényben meghatározott tartalék szintjét. Egy változtatás a kiszámítható működés érdekében a rendkívüli befizetések összegét a hátralék 40 százalékában maximálja, míg a licitekét annak 60 százalékában.

Egy módosítás kimondja, hogy a közösség a tevékenységét - az előre megjelölt időtartamon túl - addig folytatja, amíg minden tagja ingatlanhoz nem jut. A törvény kimondaná azt is, hogy a szervező zrt. vagyona elkülönül az általa működtetett nok vagyonától.

Változna még az is, hogy ha a közösséget az előzetes megállapodástól számítva fél éven belül nem veszik nyilvántartásba, a lakásvásárló mentesül a kötelezettségek alól, és a szervező köteles visszafizetni neki a regisztrációs díjat.

Az így módosított javaslatról szerdán szavaz a Ház.

Az előterjesztő nevében Tuzson Bence, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára a testület előtt azt mondta: a garanciális szabályok egyértelművé tételével kívántak eleget tenni az államfő által javasoltaknak. Mint mondta, ezt szolgálja a jogi személyek működésének, felelősségének elhatárolása egymástól vagy a 3 százalékos tartalék-fenntartási kötelezettség egyértelműsítése, és a tevékenység fenntartása mindaddig, amíg minden tag lakáshoz nem jut.

Az ellenzéki felszólalók ezzel szemben úgy ítélték meg: nem kerültek be maradéktalanul a javaslatba az államfő által kért garanciák.

Harangozó Tamás (MSZP) kijelentette: "önöket egyáltalán nem hatotta meg az államfő vétója", a megjelölt kifogásoknak ugyanis legalább a felére nem adtak választ. A jogszabályt továbbra is "jogalkotással elkövetett korrupciónak" nevezte. Közölte: a kisbefektetőket továbbra sem védi semmi, a konstrukció szerinte arról szól, hogy "az egyszerű kisember" fizet, míg a jobbmódú korábban, mások pénzéből jut lehetőséghez. Minden állampolgárnak azt tanácsolta, hogy "messziről kerülje el" ezt a befektetési formát.

Szilágyi György (Jobbik) szerint a kormányoldali politikusok is pontosan tudják, hogy a közösségek bedőlhetnek, ezért nem állítanak mögé garanciát. Frakciótársa, Lukács László György szintén a garanciákat kérte számon az előterjesztőn, és szerinte az államfő sokkal nagyobb volumenű változtatást tartott volna szükségesnek. Rákérdezett arra is, hogy a betétbiztosítás mennyiben drágítaná a konstrukciót.

Balla György (Fidesz) ugyanakkor az államfői levéllel kapcsolatban arra mutatott rá: működik a fékek és ellensúlyok rendszere.

Tuzson Bence a felvetésekre úgy reagált: garancia például, hogy a szervező csődje nem érinti a közösség vagyonát. Hangsúlyozta azt is: a források csak állampapírban vagy ingatlanba fektetve tarthatók.

Lukács László György kérdésére az államtitkár úgy felelt: az Országos Betétbiztosítási Alap banki betétek biztosítására jött létre, erre a struktúrára "nehéz lenne ráhúzni", saját biztosítási forma pedig csak nagy számú, több ezer közösség létrejötte esetén lenne képes fedezetet nyújtani. Ezért a rendszerbe kell építeni a biztosítékokat - jelentette ki -, személyi garanciákkal, jegybanki felügyelettel, megfelelő alaptőkével.

A jogszabályt két hete - kivételes eljárásban - fogadták el a képviselők a kormány javaslatára, ám azt az államfő megfontolásra visszaküldte a Háznak.