Az igazságügyi biztos azt kérte, Navracsics péntekig adjon választ kérdéseire, egyúttal biztosítsa arról, hogy az aggályos intézkedések végrehajtását felfüggesztik mindaddig, amíg „az uniós jogszabályoknak való megfeleléssel kapcsolatban minden kételyt el nem oszlattak”.

Ami Reding levelét illeti: a bírók nyugdíjkorhatárának csökkentésével kapcsolatban arra kíváncsi, miért kell ilyen rövid idő alatt nyolc évvel csökkenteni a nyugdíjkorhatárt, amikor 2014-től úgyis emelkedik az általános öregségi korhatár. Azt is kérdi, miért nem vonatkozik más közszolgákra az intézkedés. Reding az Országos Igazságszolgáltatási Tanácsot felváltó Országos Bírósági Hivatal (OBH) vezetőjével kapcsolatban megjegyzi, úgy tűnik, személyében koncentrálódik a hatalom.

A biztos azt is szeretné tudni, mi a garancia a bíróságok függetlenségére. A Kúriával kapcsolatban pedig azt szeretné tisztázni, mi az új intézmény kompetenciájának köre a Legfelsőbb Bírósághoz képest. Aggályosnak tartja, hogy az LB elnöke nem tudja kitölteni mandátumát. Az új adatvédelmi hatósággal, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósággal kapcsolatban a biztos arra kíváncsi, miért volt szükség rá, hogy egy új váltsa fel a régi intézményt. Ezen a ponton is aggályosnak tartja a biztos, hogy az ombudsman nem töltheti ki hatéves mandátumát.

Navracsics Tibor válaszlevelében valójában azt az érvrendszert rögzítette igen nagy részletességgel, amellyel a kifogásolt intézkedéseket indokolta a kormány. Ezek, erősen leegyszerűsítve: az adatvédelmi biztosi intézmény átalakításával a jelenlegi, gyengébb jogosítványokkal rendelkező ombudsman helyett erősebb hatáskörű hatóság látja majd el az adatvédelemmel kapcsolatos feladatokat. Magyarország pedig jogosult a leghatékonyabb intézményi modell kiválasztására. Jóri András jelenlegi adatvédelmi biztos pedig még a zárószavazás előtt jelezte, hogy nem kíván ilyen pozíciót betölteni. Továbbá: a bírósági rendszert újjászervezik.

Az új modell előnye, hogy a szakmai és az igazgatási hatáskörök nem keverednek, a Kúria elnöke a szakmai vezetésért lesz felelős, az OBH elnöke pedig igazgatási kérdésekben dönt. Idejétmúlttá vált tehát az eddigi konstrukció, amelyben a legfőbb szakmai szervnek, azaz a Legfelsőbb Bíróságnak az elnöke egyben a központi igazgatási irányító testület, az Országos Igazságszolgáltatási Tanács elnöke is. A belső munkaszervezés azonban nem érinti a bírói függetlenséget. A bírákra vonatkozó nyugdíjszabályozással kapcsolatban a válaszlevél rögzíti, hogy az új szabályozás nem a nyugdíjkorhatárt, hanem a bírák felső korhatárát csökkentette, és Magyarországon a nyugdíjkorhatárra vonatkozó szabályok nem ágazatspecifikusak. A bírák nem munkanélküliek lesznek, hanem nyugállományba vonulnak.

Navracsics Tibor levelében annak a reményének ad hangot, hogy részletes indoklása kielégíti az Európai Bizottság alelnökét. Ugyanakkor nem tér ki Viviane Redingnek arra a kérésére, hogy az aggályos intézkedések végrehajtását függesszék föl.

Az Európai Bizottságnak egyébként elég szűk a mozgástere: Navracsics Tibor válaszát a bizottság jogi szolgálata tekinti át. Később a bizottságban ennek alapján hoznak döntést arról, hogy indítanak-e esetleg vizsgálatot. Ez hosszú folyamat lehet, amelynek a végén akár az Európai Bíróságig is eljuthat az ügy.