Sok segítő kérdezi tőlem, hogyan lehet úgy adományozni, hogy azokat érjük el, akik igazán nélkülöznek.
Helyi igazságossági rendszert!
Előfordul ugyanis, hogy egyesek kihasználják mások szociális érzékenységét. Sok listán rajta vagyok én is, előfordul, hogy kiderül: egy-egy név már mindenkinek ismerős, az illető már mindenkit elért drámai helyzetének ismertetésével, természetesen mélyen hallgatva arról, hogy mástól már kapott segítséget.
Más, mivel nincs helyismerete, egyenesen az uzsorát táplálja tovább, miközben azokon szeretne segíteni, akik rászorulnak.
Mert aki nincs ott, a közösségben, az nem tudhatja, kivel áll szemben. Mi, ha valaki ismeretlenül bejelentkezik és segítséget kér, mindig leellenőrizzük a helyzetét. Van, aki ezen a ponton megtorpan: akkor nem kell a segítség. Ha nem segítünk bemondásra, akkor nem kell.
Nem támogatjuk azt a gyakorlatot, hogy valaki bejön, majd megpakolva hazamegy. Aztán újra jön. Ez nem vezet el a megoldáshoz. Mi mindig meglátogatjuk a segítségkérőt, mert látni szeretnénk, mi a gond, és a helyzetét megértve együtt keressük a kilábalás útját. Segítünk, amiben kell, de elvárjuk érte a tenni akarást, a tényleges cselekvést. Igazából abban szeretnénk segíteni, hogy változás következzen be a segítséget kérők életében.
A Kontúr Egyesület egyik fontos programjának helyszíne a Hős utca, Budapest X. kerületének egyik közel ezerfős szegregátuma. A gyerekeknek szervezett szabadidős programokban közösségi szolgálatos diákok is segítségükre vannak. Az egyesület elnöke, Balog-Urbanovszky Zsuzsanna korábban családgondozóként dolgozott a Hős utcában, és szívügye ez a projekt. Tovább a cikkre: >>>
Persze könnyebb ott, ahol közösség van. Ott lehet építeni arra, hogy mit tartanak igazságosnak. Nem mi, hanem ők, akik együtt élnek. Akik valóban tudják, ki mennyire rászoruló, ki kereskedik a holmikkal, kiben rögzült a tanult tehetetlenség annyira, hogy szinte lehetetlen elmozdítani, kinek milyen érvei vannak a rászorultságra, és ebből a többiek mit tudnak elfogadni.
Tudják, ki mennyire rászoruló |
Ha sikerül egy ilyen „helyi igazságossági rendszert” kialakítani, akkor a támogatások célzottan érik el a rászorulókat. Igaz, ehhez sok munka kell. Nem megy nélkülük, csak velük együtt. Folyamatosan változik benne mindenki, lesznek hangoskodók, fenyegetőzők, kivonulók, visszatérők, és változnak a szabályok is. De így alakul a közösség, az, ami a legfontosabb ahhoz, hogy változás legyen. Mert e nélkül semmi sem megy.
A cikk a Népszabadság Jótett-oldalán jelent meg. Az oldal támogatója a telenor és a Magyar Telekom.