Három településen lesz időközi önkormányzati választás a hét végén: Baján, Dabason és Tiszavasváriban. Két városban egy-egy, haláleset, illetve lemondás miatt megürült egyéni képviselői posztért versengenek a jelöltek, míg Tiszavasváriban – ahol a 2010 őszén jobbikos többséggel megalakult képviselő-testület a belső ellentétek miatt korábban az önfeloszlatásról döntött – a polgármesteri poszt és tizenegy képviselői mandátum sorsa a tét.

Kérdéses ugyanakkor, hogy folytatódik-e a szocialisták sikersorozata. Az MSZP az utóbbi hetekben két helyen is jelentős sikert ért el: Dunaföldváron a párt Tolna megyei elnökhelyettesét – igaz, független indulóként – polgármesterré választották, míg Sopronban egy önkormányzati képviselői posztot nyertek el.

Október 28-án Baján az 1. számú egyéni választókerületben voksolhatnak a helyi lakosok, ahol a Fidesz, a Szolidaritás támogatta LMP, a DK, a Jobbik, illetve a civil szervezetekkel együttműködő MSZP közös jelöltje, valamint egy független között dőlhet el a mandátum sorsa.

Ebben a körzetben a kormányoldal két esztendeje csaknem ötven százalékkal nyert, s a szocialisták és a civilek együtt is csak 14,6 százalékot értek el, míg a Jobbik tíz százalékkal szorult a harmadik helyre.

Dabason más a helyzet: ott csak a Fidesz, a Jobbik és egy helyi egyesület állított jelöltet, ketten pedig függetlenként indulnak. A szocialisták távolmaradásának oka feltehetően az lehet, hogy a párt támogatottja 2010-ben még öt százalékot sem ért el.

Érdekes lehet, hogy miként alakul az időközi választás Tiszavasváriban, ahol a Jobbik jelöltje 2010-ben 53 százalékkal nyerte el a polgármesteri posztot, s egy független 38, míg az MSZP-s induló nem egészen öt, az LMP-s három százalékot ért el. A képviselő-testületbe akkor hat jobbikos és két fideszes jutott be, amellett ketten függetlenként, egy fő pedig civil szervezet támogatásával szerzett mandátumot. A szélsőjobb azonban – két jobbikos átállása miatt – kisebbségbe került, az új többség pedig a képviselő-testület feloszlatásáról döntött, így a polgármester és a képviselők megbízatása is megszűnt.

A Fidesz a városban nem indítja saját emberét, hanem a választóit a Tiszavasváriért Közéleti Egyesület polgármesterjelöltjének, Ráduly Zsoltnak, a helyi általános iskola igazgatóhelyettesének a támogatására szólította fel. A Jobbik az eddigi polgármestert, Fülöp Eriket, az MSZP Tímári Istvánnét, egy magáncég gazdasági vezetőjét, a Budapesti-Pest Megyei SZEMpont Egyesület Aleva István közgazdászt látná szívesen a városvezetői poszton. Őt egyébként két hete állítólag ezért rúgták ki az állásából – legalábbis ez olvasható a Szövetségben, Együtt Magyarországért Párt honlapján.

Lejtmenetben a Fidesz?

Az idei esztendőben tartott helyi időközi választások eredményei azt jelzik, hogy a Fidesz támogatottsága csökken. Szeptember 2-án Hódmezővásárhelyen Almási Istvánt, a kormánypártok közös jelöltjét meggyőző többséggel választották ugyan meg a polgármesteri posztra, de őt az elődjéhez képest már sokkal kevesebben támogatták.

Almási 52,31 százalékos abszolút többséggel nyert, míg Kis Andrea, az MSZP jelöltje 22,72 százalékot, a jobbikos Kovács Sándor 14,01 százalékot, a függetlenként induló Nagy László 10,95 százalékot kapott.
 A fideszes jelöltre tehát csaknem kétszer annyi voks jutott, mint az MSZP-s indulóra.

Az új polgármester támogatottsága azonban messze van Lázár 2006-os eredményétől, aki 72 százalékkal tarolt az akkor egyetlen vetélytársként induló szocialista jelölttel szemben. De az előző polgármester még 2010-ben is csaknem 67 százalékkal nyert, s a mostani második helyezett szocialistákat – egyaránt 12 százalék körüli támogatottsággal – a Jobbik és a Zöld Baloldal jelöltje is megelőzte, az MSZP-s induló ugyanis akkor alig több mint nyolc százalékig jutott.

A nagyobb városokban hasonló tendencia figyelhető meg. A változások helyenként szinte alig érzékelhetőek, viszont egyértelműnek látszik: bár a Fidesz támogatottsága továbbra is magas, a korábbinál valamelyest kevesebben voksolnak a pártra.

Dunaújvárosban két megüresedett mandátumot töltöttek be az idén: májusban és júliusban is szavazhattak a választók. A Fidesz mindkét esetben öt-hét százalékot veszített, de a májusi voksolásnál az MSZP – és különösen a Jobbik – gyengébben szerepelt, mint 2010-ben, az LMP viszont tíz százalékot javított. A szocialisták és az ökopárt együttesen egyébként akkor több voksot szereztek, mint a kormányoldal.

A júliusi helyi fordulóban viszont az MSZP a csaknem 34 százalékával már egyedül megszorongatta a 35 százalékos Fideszt, miközben két éve még 12 százalék volt a két párt között a különbség. Itt mérette meg magát először a Demokratikus Koalíció, és csaknem öt százalékig jutott. Ha nincs pártszakadás, a szocialisták egy helyi választási sikert maguk is elkönyvelhettek volna.

Márciusban Szentendrén volt időközi választás, ahol a Fidesz a korábbi 49,4 százalékához képest két és fél százalékot veszített, az MSZP körülbelül ugyanennyit nyert, de a különbség így is majdnem háromszoros volt. A Jobbik viszont igazi meglepetést okozott: a korábbi nyolc helyett 24,5 százalékot kapott.

A főváros II. kerületében áprilisban választhattak helyi képviselőt, ahol a kormánypárt szintén két százalékkal rosszabb eredményt ért el, de ez csak azt jelenti, hogy 61 helyett 59 százalékkal vitte el a helyi mandátumot. Első alkalommal ebben a körzetben állított a demokratikus ellenzék közös jelöltet, a helyi német kisebbségi önkormányzat prominensét, a hivatalosan függetlenként induló Berger Antalt. Az összefogás 32 százalékot ért, miközben ugyanitt az MSZP korábban 18, az LMP tíz százalékot kapott.

Miskolcon ugyancsak áprilisban mérhették össze az erejüket legalább helyi szinten a pártok. A Fidesz alig valamivel rosszabb eredményt ért el, mint 2010-ben, de az MSZP támogatottsága tíz százalékkal nőtt, így alig egy százalékkal maradt el a kormánypárt eredményétől. A voksokat tehát a szocialisták nem az ellenfelüktől vették el, hanem az ezúttal távol maradó független, illetve egyesületi jelöltekre adott voksokat szerezhették meg. Egyébként ha az LMP-vel összefognak, együtt itt is győzhettek volna.