Időközi választások: kiderül, hogy tényleg fogy a Fidesz támogatottsága?
Ha nem is rohamosan, de fogy a Fidesz támogatottsága, és a közvélemény-kutatási adatok mellett az időközi önkormányzati választások eredményei szintén ezt mutatják. Egyik-másik településen idén az ellenzék együttesen már több voksot szerzett, mint a kormányoldal, de az is megesett, hogy az MSZP önmagában megszorongatta a legnagyobb politikai riválisát. Ezek a helyi szavazások egyébként jó alkalmat kínálnak a pártoknak az erőviszonyok felmérésére.
Ebben az esztendőben lesz még alkalom hasonló megmérettetésre: néhány nagyobb településen polgármestert, másutt helyi képviselőket választanak. Különösen kiélezett küzdelemre lehet számítani Dunaföldváron, ahol a korábbi fideszes polgármester tragikusan korai halála miatt tartanak időközi választást szeptember 30-án. A városban 2010 őszén 39,7 százalékkal nyert a kormánypárt jelöltje, míg másodikként a függetlenként bejegyzett, de MSZP-s Horváth Zsolt végzett 38,6 százalékkal, míg a harmadik helyre egy szintén független induló futott be 21,6 százalékkal.
Most mindössze ketten versengenek a városvezetői posztért. A Fidesz Jákli Mihály ötvenéves agrármérnököt jelöli, míg Horváthot – aki egyébként a szocialisták Tolna megyei elnökhelyettese – ismét függetlenként vették nyilvántartásba. Az önkormányzati választás eredménye alapján ezúttal is valószínű, hogy szoros eredmény születik.
Sopron 12. számú egyéni körzetében október 7-én lesz helyi választás, mert a korábbi fideszes képviselő lemondott. Ő 2010-ben 47 százalékkal nyert, az MSZP jelöltje 32, a Jobbiké tíz, a városvédő civileké öt, az LMP-é pedig 4,8 százalékot kapott. Most valamennyi szervezet ismét ringbe száll. A városban egyébként 2010-ben az összes egyéni mandátumot a Fidesz vitte el, míg az MSZP a listáról három, a Jobbik és az LMP egy-egy képviselői helyhez jutott.
Október 28-án Baján, az 1. számú egyéni választókerületben voksolhatnak a helyi lakosok, ahol a Fidesz, illetve a több civil mozgalommal is együttműködő MSZP közös jelöltje között dőlhet el a mandátum sorsa. Itt az erőviszonyok azonban korántsem kiegyensúlyozottak, mert ebben a körzetben a kormányoldal két esztendeje csaknem ötven százalékkal nyert, s a szocialisták és a civilek együtt is csak 14,6 százalékot értek el, míg a Jobbik tíz százalékkal szorult a harmadik helyre.
Érdekes lehet még, hogy miként alakul az időközi választás szintén október 28-án Tiszavasváriban, ahol a Jobbik jelöltje 2010-ben 53 százalékkal nyerte el a polgármesteri posztot, s egy független 38, az MSZP-s induló nem egészen öt százalékot ért el. A képviselő-testületbe akkor hat jobbikos és két fideszes jutott be, amellett ketten függetlenként, egy fő civil szervezet támogatásával szerzett mandátumot. A szélsőjobb azonban – két jobbikos átállása miatt – kisebbségbe került, az új többség pedig a képviselő-testület feloszlatásáról döntött, így a polgármester megbízatása is megszűnt.
A Fidesz a városban nem indítja saját emberét, hanem a választóit a Tiszavasváriért Közéleti Egyesület polgármesterjelöltjének, Ráduly Zsoltnak, a helyi általános iskola igazgatóhelyettesének a támogatására szólította fel. A Jobbik az eddigi polgármestert, Fülöp Eriket, az MSZP Tímári Istvánnét, egy magáncég gazdasági vezetőjét, a Szövetségben, Együtt Magyarországért (SZEM) Aleva István közgazdászt látná szívesen a városvezetői poszton.
A valódi voksok a kormányoldal népszerűségvesztését mutatják
Az idei esztendőben tartott helyi időközi választások eredményei egyértelműen jelzik, hogy a Fidesz támogatottsága csökken. Szeptember 2-án Hódmezővásárhelyen Almási Istvánt, a kormánypártok közös jelöltjét meggyőző többséggel választották ugyan meg a polgármesteri posztra, de őt elődjéhez képest már sokkal kevesebben támogatták. Ott egyébként azért tartottak időközi választást, mert a várost 2002 óta irányító Lázár János a Miniszterelnökséget vezeti államtitkárként, és e poszt összeférhetetlen a polgármesteri tisztséggel.
Almási 52,31 százalékos abszolút többséggel nyert, míg Kis Andrea, az MSZP jelöltje 22,72 százalékot, a jobbikos Kovács Sándor 14,01 százalékot, a függetlenként induló Nagy László 10,95 százalékot kapott. A fideszes jelöltre tehát csaknem kétszer annyi voks jutott, mint az MSZP-s indulóra. A választáson 33,06 százalékos volt a részvétel, ami körülbelül tíz százalékkal alacsonyabb a 2010-esnél.
Az új polgármester támogatottsága azonban igen messze van Lázár 2006-os eredményétől, aki 72 százalékkal tarolt az akkor egyetlen vetélytársként induló szocialista jelölttel szemben. De az előző polgármester még 2010-ben is csaknem 67 százalékkal nyert, s a mostani második helyezett szocialistákat – egyaránt 12 százalék körüli támogatottsággal – a Jobbik és a Zöld Baloldal jelöltje is megelőzte, az MSZP-s induló ugyanis akkor alig több mint nyolc százalékig jutott.
A nagyobb városokban – ahol jellemzően pártok jelöltjei indulnak még az egyéni önkormányzati képviselői mandátumért is – hasonló tendencia érzékelhető. A változások helyenként szinte alig érzékelhetőek, viszont egyértelműnek látszik: bár a Fidesz támogatottsága továbbra is magas, a korábbinál valamelyest kevesebben voksolnak a pártra.
Dunaújvárosban két megüresedett mandátumot is betöltöttek az idén: májusban és júliusban is szavazhattak a választók. A Fidesz mindkét esetben öt-hét százalékot veszített, de a májusi voksolásnál az MSZP – és különösen a Jobbik – gyengébben szerepelt, mint 2010-ben, az LMP viszont tíz százalékot javított. A szocialisták és az ökopárt együttesen egyébként több voksot szereztek, mint a kormányoldal.
A júliusi helyi fordulóban viszont az MSZP a csaknem 34 százalékával már egyedül megszorongatta a 35 százalékos Fideszt, miközben ott két éve még 12 százalék volt a két párt között a különbség. Itt mérette meg magát először a Demokratikus Koalíció, és csaknem öt százalékig jutott. Ha nincs pártszakadás, a szocialisták egy helyi választási sikert maguk is elkönyvelhettek volna.
Márciusban Szentendrén volt időközi választás, ahol a Fidesz a korábbi 49,4 százalékához képest két és fél százalékot veszített, az MSZP körülbelül ugyanennyit nyert, de a különbség így is majdnem háromszoros volt. A Jobbik viszont igazi meglepetést okozott: a korábbi nyolc helyett 24,5 százalékot kapott.
A főváros II. kerületében áprilisban választhattak helyi képviselőt, ahol a kormánypárt szintén két százalékkal rosszabb eredményt ért el, de ez csak azt jelenti, hogy 61 helyett 59 százalékkal vitte el a helyi mandátumot. Első alkalommal ebben a körzetben állított a demokratikus ellenzék közös jelöltet, a helyi német kisebbségi önkormányzat prominensét, a hivatalosan függetlenként induló Berger Antalt. Az összefogás 32 százalékot ért, miközben ugyanitt az MSZP korábban 18, az LMP tíz százalékot kapott.
Miskolcon ugyancsak áprilisban mérhették össze az erejüket legalább helyi szinten a pártok. A Fidesz alig valamivel rosszabb eredményt ért el, mint 2010-ben, de az MSZP támogatottsága tíz százalékkal nőtt, így alig egy százalékkal maradt el a kormánypárt eredményétől. A voksokat tehát a szocialisták nem az ellenfelüktől vették el, hanem az ezúttal távol maradó független, illetve egyesületi jelöltekre adott voksokat szerezhették meg. Egyébként ha az LMP-vel összefognak, együtt itt is győzhettek volna.
