Bohn Krisztina, a Bohn Mélyépítő Kft. ügyvezetője, Szalados László, a KÉSZ Építő Zrt. vezérigazgatója, valamint Wachsler Tamás, a rekonstrukcióra létrehozott Steindl Imre program vezetője rakta le a felújítás alapkövét pénteken a budapesti Kossuth téren.

Az időkapszulát a látogatóközpont és mélygarázs alaplemezébe, a felszín alatt mintegy húsz méterre helyezték el. A kapszulában a rekonstrukció dokumentációjának másolatát, valamint pénteki napilapokat és pénzérméket helyeztek el. Wachsler Tamás kiemelte: szeretné, ha az időkapszula soha nem kerülne elő, a beruházás évszázadokig szolgálná a látogatókat és a városlakókat.

Az Országgyűlés tavaly határozott a Kossuth tér átépítéséről. A beruházás a térfelszín rekonstrukciója mellett egy mélygarázs, illetve látogatóközpont építését, az Országház homlokzatfelújításának befejezését és az egyik udvar lefedésével létrejövő parlamenti múzeum kialakítását is tartalmazza. A tér új arculata valójában egy régi rekonstrukciója lesz. A határozat értelmében a Parlament épületét körülölelő területen az 1944. március 19-e előtti időszak képzőművészeti képét kell helyreállítani. Az átalakítás részeként – a heves lakossági tiltakozás ellenére – átrendezik a szobrokat is. Károlyi Mihály emlékművét már elbontották (restaurálás után Siófok fogadja be), József Attilát a jelenleginél lejjebb, a Duna-parti felhajtó ívéhez „ültetik át”. A költő helyét Andrássy Gyula – időközben beolvasztott – kétszeres életnagyságú lovas szobra foglalja el. Visszatelepítik a Kossuth-szoborcsoportot is, ám valószínűleg az egészet újrafaragtatják. A Rákóczi-szobrot csak restauráltatni kell.

A tér átalakítására bruttó 23,8 milliárdot szán a kormány. A rendkívül szoros határidők tarthatósága érdekében a Kossuth teret kiemelt nemzeti emlékhellyé, illetve kiemelt beruházássá nyilvánították, így a projektre speciális szabályok vonatkoznak. A beruházás tényleges költségéről azonban csak később, az Országgyűlés Hivatala költségvetési beszámolóiból, illetve az Állami Számvevőszék majdani vizsgálatából értesülhetünk.

Jelentősen átalakul a tér közlekedési térképe. Bár a határoló utak formailag nem szűnnek meg, az átmenő forgalmat teljesen kiszorítják a térről. Egyelőre még nem dőlt el, hogy ezt műszakilag is gátolják vagy csupán közlekedési táblákkal akadályozzák meg a behajtást. Az autósok az átépítés után „hurkokban” mozoghatnak, éppen csak érintve a teret. De ezt is csak az engedéllyel rendelkezők. Megállni, várakozni sehol sem lehet majd. Természetesen megszűnik a Parlament előtti képviselői parkoló is. Ezt a föld alá süllyesztik. A mélygarázs a mostani bekerített terület alatt – a Duna-parttól nem egészen a Balassi utcáig – húzódik majd. A létesítmény mínusz három szintjén összesen 570 autó parkolhat, míg a felső szint egyharmadát foglalja el a látogatóközpont. A mélygarázst csak a képviselők, illetve a Parlamentben dolgozók használhatják majd. (Rogán Antal belvárosi fideszes polgármester az előző ciklus idején éppen azért szavazott a beruházás ellen a Fővárosi Közgyűlésben, mivel úgy vélte, az ország nincs abban a helyzetben, hogy milliárdokért mélygarázst építsen a parlamenti képviselőknek és dolgozóknak.)

A villamos viszont továbbra is körbemegy a tér szélén. A pálya vonala csak a déli – a metrókijárat felé eső – részen változik jelentősen. Ott ugyanis tíz méterrel közelebb tolják az átépítendő MTESZ-székház, illetve a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium épülete felé. Így a jelenlegi átló helyett egy újabb kanyarral érkezik be majd a térre a 2-es villamos. A mostani parkoló helyén parkot alakítanak ki.